Hangsúlyozni szeretném: ez az újabb milliárdos agymenés se nem konzultáció, se nem nemzeti. Mert nekem bizony teljesen más fogalmaim vannak a Nemzetről, vagy bármiről, amit így nevezünk, mint nekik. Nemzeti lehet egy érzelem, egy eszme, egy cselekedet, egy ember, de nem egy levél. Amikor meg ráadásul ezt konzultációnak nevezik, akkor a szónak az igaz értelmét köpik szembe. Ezzel azt üzenik, hogy a konzultáció nekik az, amikor ők adják meg előre a válaszokat, azokat is úgy, hogy csak agyhalottak tudnak nekik nem kedvező választ adni. Tudnék olyan országokat mondani, ahol bizonyos történelmi időszakokban könyörögtek volna ezért az ötletért.
Több fórumon, több embertől hallottam arról, hogy meg kellene hekkelni ezt az egészet végre, és igazat kell adjak annak, aki ezt kitalálta. Én speciel Reichert János előadásában szembesültem az ötlettel, jött is létre erre csoport a közösségi médiában, itt-ott felbukkan a gondolat, de ez is, mint sok minden más, nem jutott el az "ellenzék" látóhatára fölé. .
A következő lehetőségek fordulhatnak elő:
1. A "Bayer Zsolt and the Sunshine Family" elnevezésű vidám kis együttes úgy fogja ezeket visszaküldeni, mint annak a rendje, sőt, szerintem még bélyeget is tesznek majd rá, pedig a díjat már kifizettük erre.
2. Kiszolgáltatott embertársaink is ezt fogják tenni, mármint visszaküldeni, mert hát ne feledjük, a levelek névvel, címmel ellátva érkeznek hozzánk (ez azért nem meglepő). Ez azért aljas, mert ennél egyszerűbb rajongótábor listázást én még nem láttam, közkeletű szóval ezt én egyszerűen aljasságnak nevezném. Nettó.
3. Flegma arckifejezéssel kukázzuk. Hiba. Amennyiben ezt tesszük, nem csinálunk már megint mást, mint kivesszük az egyenletből a "nem akarjuk megint ezt a baromságot" visszajelzést, megerősítve ezzel a Fidesznek kedvező visszaküldött válaszokat.
Közbevetőleg megjegyezném, hogy mint mondtam, nyilván nincs olyan épelméjű ember, aki majd ne értene egyet a feltett kérdésekkel, de ezzel abba a hibába esünk bele, mint a vésővel. Alapvetően elképesztően időtálló és szép szobrokat tudunk vele készíteni, de egy tiszta, rendes ház falát is meg tudjuk károsítani vele.
Nem a véső a hibás, hanem az, aki rosszra használja.
No akkor viszont tisztelt ellenzéki politikusok, itt van végre az idő, hogy kicsit túllássanak az "élőzések" és a "piszlicsárévá silányított" ügyeken való lovagolásokon, úgy rendesen, és ingujjat feltűrve egy kicsit kubikoljanak. Annyi esetben vette ki az Önök kezéből a kormány és a Fidesz az irányítást bizonyos kipattant ügyekben, és annyiszor ültek el a már fontos, de mégis elbagatellizált ügyek hullámai a parttalan szócsaták tengerén, hogy jólesne valamiféle hétköznapi, lendületes, vagány, de legfőképpen hatásos szerveződést vagy akciót látni maguktól!
Tök egyszerű az egész alapja: álljanak ki minden lehetséges fórumon, adjanak meg 1, azaz egy darab postacímet, ahova az önérzetéért aggódó, és ne adj'Isten a Hazáját féltő honpolgár vissza tudja küldeni a lezárt borítékot. Vagy adjanak meg egy helyet, ahol ezeket le lehet adni. Mondjuk akár városonként és/vagy kerületenként. Majd amikor lezárul az egész, számolják össze, és jöhet végre egy tényleg ütős sajtótájékoztató. Felhatalmazással. Számokkal. Előtte mondjuk kérjék meg T. kormányunkat, hogy "ugye vízjellel, vagy valamilyen azonosítóval ellátott levelet küldenek majd, mert hát nem szeretnénk ha hamisítaná valaki ezeket a gyöngyszemeket" - erre nem mondhatnak nemet elvileg ugye...
Pénzbe kerül ez Önöknek, T. ellenzéki pártok? Igen. Sok vele a munka? Sok. Ezért vannak Önök. Ezért.
Halkan jelezném, itt lenne azért lassan az ideje valamiféle olyan látványosságnak, amire felfigyelne mind a hazai, mind esetleg a nemzetközi közvélemény. Olyasvalami, ami önmagában jelzésértékű.
Ez az lenne.
Tudom, illetve sejtem: most azt gondolják magukban, hogy "de ki álljon ki ezt kihirdetni?". "Ki fogja a végén elmondani az eredményt?" .... Mérhetetlen csalódás lenne bennem a hazai ellenzékiség értelmi képességeit illetően, ha ismét ez kezdődne el. Ennél nagyobb ziccert a kormány soha többet nem fog Önök elé tálalni, gyakorlatilag a megoldást is megadva.
Ezért hát összefoglalva: itt az idő cselekedni. Tenni. Nem molyolni, nem kifogást keresni, hanem tenni. Tényleg civilektől várnák ezt, hogy végig csinálják, hogy aztán majd, ha esetleg ezt valaki tényleg megteszi, a végén odasündörögjenek a mikrofonhoz Önök is?
Belelóg a kezem a bilibe, ahogy szokták mondani? Lehet. Túl sokat várok és naiv vagyok? Lehet.
A téma az utcán hever. Sőt, el is küldik önökhöz postán. Ráadásul azzal kezdeni egy rendszer igazi megingatását, hogy egy levelet feladunk, vagy leadunk valahol...hát, hogy őszinte legyek, ezt úgy szívesen olvasnám a történelemkönyvekben. Ebben van geg, ebben van spiritusz, és ebben van jelzés.
Kicsit olyan nyolcvanas évek vége utánérzetet ad. Akkor megcsináltuk, úgy, ahogy, most lenne még egy opció. Úgy, hogy egy ellenünk adott fegyvert fognák meg, és fordítanánk meg, csendben, nyugodtan, levéve a ravaszról az ujjunkat, a tárat meg a folyóba dobva. .
Okosan, méltósággal, de határozottan üzenve valami olyasmit, hogy azért.....vannak határok.
Szóval T. ellenzék...... Önökön a sor.
Sz G
