Mindenki gondol amit akar. Egy darabig.

Önállóan Gondolkodó

NER lovagnak jelentkezem - piaci rést találtam!

2019. június 17. - Önállóan gondolkodó

imagespenz.jpg

Nem tehetek róla. 

Vonz az a fajta társadalom felettiség, az a diszkrét érinthetetlenség amit a mai magyar sikeres üzletemberek világa hordoz magában. Szandál helyett sportautó, a villamosként megélt magánrepülőzés, az olasznál olaszabb ruhák, és a franciábbnál franciább életérzés......ahh. A kis tököm fene fog állandóan inget vasalni este későn vagy hajnalban, meg keresni a zokni párját csipás szemel, nem is beszélve a szuper-csóró instant kávéról halál álmosan hatkor. Azt a megalázó tényt meg hagyjuk is, hogy 7 950 forintért tankol az ember, mert a nyolcezerhez hiányzó ötven forintot eleve a pénztárosnak szánja. Ez a legalja, maga a nyomor. Kapanyelet akarok kilógatni a csak nekem lyukasra készített G Merci hátsó ablakán, és olyan tetőt, amibe eleve be vannak marva a gumipók akasztói. 

Persze ezért tenni is kell, ki is ötöltem, hogy férkőzhetnék be a felcsúti és/vagy székesfehérvári "ZSÉ" középbe.

Teljesen NER konform módszer, kis ötlet, nagy pénz.

A jelszó: papír. Mert a titok nyitja nem más, mint olyan eszközt kell egyedüliként gyártani a magyar államnak, amit mindenki használ, és ha tetszik, ha nem, fizet érte. Közvetve, vagy közvetlenül, az mindegy. Fogyjon, az a lényeg. Nos tehát, az eljárás a következő: 

  1. betipegek az Eximbanhoz, hogy a saját erőt finanszírozza meg egy nyomdai gépsorra. Nem kell semmi nagyon drága meg bonyolult, csak olyan, mely képes minden egyes papír sarkára átlósan, éppen csak úgy 1-1,5 centi szélességben egy magyar nemzeti színekből álló csíkot nyomni. Esetleg, ha már eleve elképesztően nagyvonalú akarok lenni, akkor találok erre valami EU-s forrást. A hecc kedvéért;
  2. feltipegek a Várba, odamegyek az Osztályfőnök Úrhoz, és megkérem, hogy az ottani személyzet erre a papírra nyomtassa a hivatalos leveleit harmincegy napon át. Senkinek fel nem fog tűnni, sima ügy;
  3. várok szépen csendben harmincegy napot. Addig még keresgélem a zoknikat reggel meg arccal esem este az ágyba, feltűnésmentesen, mint minden rendes ember. Átszellemülésül megnézek néhány m1 híradót, bemelegítésképpen;
  4. a 32. napon aztán ismét feltipegek az Osztályfőnök Úrhoz, és megbeszélem vele, hogy akkor innentől kezdve minden egyes hivatalos helyen, legyen az kormányhivatal, polgármesteri hivatal, kórház, iskola, bármi, csak és kizárólag olyan papírra lehet bármit nyomtatni, de tényleg bármit (értsd: mindent), melynek a sarkában ott a kis nemzeti színű csík. Nincs azzal semmi baj, sőt, még jópofa is szerintem - és ezzel minden későbbi támadást ki is védtem, mert hát ha bárki beszól, az bizony nemzetellenessé lesz ott helyben;
  5. a "mindent erre nyomtatni" alatt a csekktől az igazoláson át a receptig értek mindent - csak, hogy mindenkinek világos legyen még egyszer;
  6. mindennek megfelelő kezelése érdekében természetesen megkérem T. Osztályfőnök Urat, hogy valamelyik Fidesz vagy KDNP országgyűlési képviselőnek adja ki "kérésként", hogy  terjesszen be egy törvényt mely szabályozza, hogy a kihirdetéstől számított 60. naptól kezdve mindennemű hivatalos iratot, dokumentumot, receptet, bármit, amit az állam bármely szerve ad ki a kezéből, azt csak olyan, nemzeti színű mintával ellátott papírra lehet nyomtatni, melyet olyan beszállítótól szereznek be, aki legalább 30 napon keresztül a Miniszterelnökség számára már szállított ilyet. Persze tenné ezt egy úgy nevezett saláta törvény-csomagon belül, mert hát minek ezt túl ragozni;
  7. ettől kezdve van 60 napom leszerződni a teljes országgal, felvenni még több hitelt az Eximbanktól mert hát ugye megbízás az már van dögivel, és kiszámolni, hogy kétszer, vagy háromszor drágábban adjam-e a portékám, mint bárki más tenné azt a piacon;
  8. alkalmaznék néhány teljesen ismeretlen embert, akit maximum az elmúlt 35 évből ismerek, szabad szemmel alig látható 7 számjegyű nettó bérérét, és ellátnám őket szolgálati 3 500 köbcentivel és esetleg némi cafetériával;
  9. a hecc kedvéért tőzsdére vinném a céget;
  10. végül megkérdezném Osztályfőnök Urat, mennyire elégedett. Mondjuk ezt inkább havonta. Papír alapon.

Hát, nagyjából ennyi lenne. Néha esetleg vállalkozói bál, operaelőadás, hasonlók. Évente 2 hónapot még Magyarországon is lennék. Az is tejesen ok, ha 5-6 év múlva Mészáros Úrnak is megtetszik az ötlet, és megkér, adjam el neki némi diszkonttal. Boldogan.

Be kell látni, nem nagy mutatvány, kis ötletesség, kis magyaros finesz, némi jó szerencse, hit, és esetleg Orbán Viktorhoz némi közvetlen és személyes szál. Semmi több. Ez ma mindenkinek megvan, hiszen pont ő mondta: Ő minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. 

Na, hát akkor az enyém is.

Mikor mehetnék fel a siklóval egy fél órácskára Önhöz, Miniszterelnök Úr? Lenne egy jó ötletem.... 

Sz G

28

Mutassuk meg a bennünk rejlő alázatot és tiszteletet!

sharon.jpg

Tisztelt Olvasók!

Nem vagyok semmilyen celeb, politikus, vagy hasonló kattintás-vadász. Viszont azt gondolom, itt az ideje annak, hogy alázatot és tiszteletet mutassunk számunkra ismeretlen emberek felé, és meghajoljunk már nem társaink lehetséges, de meg nem élt sorsa előtt. Mi, hétköznapi emberek. Ugyanolyanok, mint akik a Hableány fedélzetén vesztették életüket.

2019 május 29-én meghalt 28 ember. 

26 Ember Dél-Koreából, 2 Ember pedig Magyarországról. Mindahányan Budapest szívében. Attól ez még a fővárosunkban történt, hogy nem közúton, hanem a vízen.

Nem érdekel ki hibázott, vagy ki nem. Nem érdekel, a 2 Honfitársunk milyen pártállású volt. Nem érdekel, a koreai elhunytak közül ki volt szerzetes, biztosítási csaló, vagy éppen lapos-Föld hívő. Teljesen lényegtelen. Mindenkinek volt anyja és apja, sőt, talán fia is.

Számtalan baleset történt már itthon és külföldön, ahol sajnos megannyi Ember veszett oda tejesen értelmetlenül, fiatalok, idősek, buszon, autóban, vonaton, bárhol. 

Mos viszont ez az esemény berúgta a szobánk ajtaját, mert itt történt, mindenki szeme láttára, mindenki előtt, és mindenki mellett. Szinte szó szerint. 

Néhányan egészen gusztustalan és elvtelen módon politikát csináltak belőle, vannak önjelölt szakértők, és hasonló, ilyenkor nagyon hirtelen nagyon empatikussá váló valakik. 

Aki valaha volt folyó víz közelében, és valóban tudja, mit jelent a sodrás, és, hogy valóban milyen a víz tulajdonsága a tragédia helyszínén, az tudja, ember feletti munkát végez bárki, aki volt, ott van, és teszi

Ma kiemelték a roncsot, további áldozatokat is felszínre hoztak, olyan emberek, akik ezért gyakorlatilag az életüket kockáztatták, névtelenül, csendben. A legnagyobb tisztelet és elismerés jár nekik, embertelen munkát végeztek, emberi módon.

Ezért engedjék meg nekem, hogy kérjek Önöktől, Emberektől valamit még, ezen felül. 

Dél-Korea nemzeti virága a Sharon rózsa (Hybiscus Syriacus "Diana"). Ez egy fehér virág, egyfajta fehér rózsa. 

Magyarországon nincs kiemelkedően jellemző "nemzeti" virág, ezért idomuljunk, és képzeljünk magunk elé egy vörös rózsát. Szenvedély, tisztelet, teljesség. Ezek ebben a virágban biztosan benne vannak. 

Mindezek alapján a következőket kérem én, egy senki kis önjelölt írogató, Önöktől, Emberektől:

a napokban, mikor a baleset melletti part megközelíthetővé válik, menjen el oda minél több Ember, és tegyen a vízre egy fehér ÉS egy vörös rózsát. Ha gondolják, kössenek rá egy kis fehér szalagot rajta néhány szóval. Ha úgy gondoljátok, úgy gondolják, írják rá, hogy mianhamnida (sajnálom - koreaiul), magyarul pedig azt, hogy "sajnálom".

Semennyire sem érdekel, sőt, magasról teszek rá milyen pártszimpátiával megáldott ember olvassa el ezt a néhány sort itt. Az érdekel, hány Ember teszi ezt. 

Olyan ország vagyunk, mely képes magától emberként, vagyis Emberként viselkedni, 

Tegyük meg, csendben, névtelenül, mások miatt, másokért, és NE, ne "mutassuk" meg, ahogyan mondani szokták. Nem. Csak tegyük meg. Csendben, alázattal. 

Megérdemlik, ők huszonnyolcan, és mindenki, aki hasonlóan hagyott itt minket, akaratán kívül. 

Köszönöm, ha akár csak 1 valaki is megteszi.

Sz G

Hidvéghi Balázs nagyot ment

...az Origón

hb_jojo.jpeg

Eléggé visszafogott mosollyal az arcomon várom már egy ideje, hogy kiderüljön, mit is kezd majd magával a Fidesz az EP választások után, figyelembe véve azt a helyzetet, amibe került. Azt szerintem pártállástól függetlenül minden józan gondolkodással megáldott ember látja, hogy a tér, amiben említett párt jelenleg van, azt úgy nevezik, hogy "légüres". Más szóval: súlytalan.

Azt leszögezném, hogy elképesztően várnék már egy olyan EP képviseletre, mely azzal foglalkozik, hogy minél több, és minél hasznosabban elkölthető, lehetőleg minél diverzifikáltabb forráshoz jusson hazánk, amiből finanszírozható lenne mindenféle bagatellnek tűnő beruházás és fejlesztés, némi innováció, esetleg termelés-ösztönzés, stb. Nem szükséges most rommá kommentelni ezt az írást, hogy de, jut, és sorolni a különböző alapokat. Tudom én, csak valahogy hozzánk, a nép felé ez leginkább lámpákban, térkövekben és szép új utak formájában manifesztálódik. Ez az érzet pedig nem tájékozatlanságból, hanem abból fakad, hogy meggyőződésem szerint, ha leszállnánk a migráció express elnevezésű gőzösről, és az erre fordított energia felét arra "pazarolnánk" ott kint, hogy könyököljünk minél több eszközt kis országunknak, bizonyos, hogy hasznosabbnak ítélnénk meg az EU egészét.

De nem. Erről szó sincs, olyannyira nem, hogy fenti néhány gondolat szerintem az emberek 95 %-ában fel sem merül. Ez pedig nem az ő hibájuk, hanem annak a politikai viselkedésnek, amit képviselünk ott kint, és sajnos alapvetően nem csak 9 éve. Mi egymásról panaszkodni járunk oda, a hazai belpolitikát toljuk kint is, a többiek meg közben kávézgatnak a büfében, és visszatérnek az ülésterembe, ha mi végeztünk. Mármint az értelmesebbikje. Mert ezt csinálja minden ország, csak az arány nem egészen az, mint a mi esetünkben.

Hidvéghi Balázs mai, az Origo "hírportálnak" tett nyilatkozata pedig mintaképe annak, amit a vákuumban a Fidesz most játszik, és az ember tényleg már csak mosolyogni tud, leginkább kínjában.

Arra a kérdésre, hogy milyen politikát fog folytatni kint, mint friss EP képviselő, azt válaszolta, idézem: 

Nekünk a magyar emberek és a bevándorlás megállítása a fontos, ehhez keresünk szövetségeseket és pozíciókat az új EP-ben a most zajló tárgyalásokon.

Értem. Köszönjük, igazán. Most azt a gyenge poént nem sütöm el, hogy ezt úgy is lehet olvasni, hogy a magyar emberek megállítása, és a bevándorlás megállítása a cél. A lényeg azon van, hogy szövetségeseket keresnek, mert szerinte a Néppárt elmozdult a bevándorláspárti erők irányába. Ejj. Nem ártott volna előbb elolvasni és/vagy meghallgatni Weber néhány nyilatkozatát. NEM egészen erre utaló megjegyzéseket tett, de hát a tények azok makacs dolgok ugye, jobb azokat nem is piszkálni.

Tovább is ment, még feljebb tekerte a relativitás potméterét, mikor is azt bírta kijelenteni, hogy:

A mi célunk az, hogy fajsúlyos európai parlamenti bizottsági vezetői pozíciókat szerezzünk meg. Erre most nyílik először lehetőség....

Most lehet, hogy én maradtam le a Filmhíradónál, mert még a büfében voltam perecért meg rágós nyalókáért, de tudtommal a Fidesz mindennemű szavazati joga a Néppárt frakciójában fel vagyon függesztve. Próbálom értelmezni a naponta minimum két egymással szöges ellentétben lévő nyilatkozatot, mi szerint hol fel van, hol nincs felfüggesztve, de valami olyasmi rémlik Weber nyilatkozataiból, hogy ha és amennyiben a frakció vezetését elnyeri, akkor bizony a Fideszből nem kér. Ergo.....tök mindegy. Ebből a helyzetből releváns posztokat betölteni néppárti támogatással...hát...láttam már falon pókot, de 12 lábút még soha. Persze javítsanak ki, ha rosszul látom, komolyan, tényleg!

Innen már csak egy ugrás az a szint, amikor arra a kérdésre, hogy támogatják-e Webert a néppárti frakció vezetői posztjának elnyerésében, azt felelte, hogy: 

Az Európai Bizottság elnöki posztjára nem támogatjuk Webert, ahogy elmondtuk, ő többször megsértette a magyarokat. A Néppárt frakcióvezetőjének megválasztása azonban egy automatizmus, mert a legnagyobb néppárti delegáció jelöltje tölti be automatikusan, ha igényt tart rá. Ennek értelmében a legtöbb képviselővel rendelkező német delegáció adja a frakcióvezetőt, az ő jelöltjük Weber. Ezt az automatizmust mi elfogadjuk, de Weber európai bizottsági elnöki jelölését továbbra sem támogatjuk.

Hát. szóval abban automatikusan támogatják, hogy frakcióvezető legyen, de a bizottsági elnökség megszerzésében nem. Miközben olyan tudtommal nem volt, hogy ne a frakcióvezető legyen aztán a bizottsági elnökjelölt egy adott frakcióban. OKOS! Miközben jelenleg úgy 95 vs 5 százalékban az a verzió a valószínű, hogy Weber lesz a nyertes a végén. A frakcióvezetői posztja már megvan... A Fidesz pedig nem kapott semmilyen tisztséget ugyanezen pártcsaládban. 

Azért ennyire tökös, rafinált küldöttséget én még nem láttam, na. Ez zseniális. Vagy azt gondolják, hogy adjunk ennyit ennek a Webernek, de az igazi húsgombóc mellé nem engedjük oda? Mert szerintük ez rajtunk múlik?! De tényleg... Vagy mi ebben a logika? Erről nem a Fidesz dönt ott kint. Biztosan kellemetlen (szokatlan?).

indig is tudtam, hogy érdemes több oldalról tájékozódni, de ma ebből a nyilatkozatból sokat tanultam. A végén még egy kis Gyurcsányné - Gyurcsány kombó, csak a megnyugtatás végett, befejezésül meg annak leszögezése, hogy az összes többi rajtuk kívüli magyar képviselő célja hazánk bevándorlókkal történő kibélelése, csurig.

Én tényleg nem tudom, lesz-e annyira tökös a Néppárt, hogy a Fidesznek megköszönje a részvételt, mindenesetre bármi is legyen belőle, az őket szerető média már most tökéletesen és hibátlanul megágyazott annak, hogy bármi is lesz a vége, a Fidesz és KDNP képviselők egy újabb veszedelmes csatát és/vagy háborút nyertek. Még akkor is, ha netán csúnyán beégnek.

Azt viszont én továbbra is kikérem magamnak, hogy kizárólag ezen legyen csak a hangsúly, és az ilyenek miatt lassan agyhalottnak nézzenek minket Európában. Okos nemzet vagyunk, tele értelmes emberekkel, abszolút, mindkét oldalon, de a szomorú az, hogy ezt kell mondani: "mindkét oldalon".

Jelenleg pedig mindkét oldal igen nagy szellemi és anyagi blama elé néz, ha nem szállunk le erről a dilivonatról, csak van, illetve lesz, aki ezt felfogja, meg lesz aki nem, és hőbörög.

Csak a végén együtt fogunk pórul járni.

Kellemetlen.

Sz G

 

 

(Szem)ellenzék

A memóriatörlés diszkrét bája

blinder.jpg

Nem egy film szól arról, hogy a főszereplő újra és újra mindig ugyanarra a napra ébred, és/vagy egy adott trauma esetén visszaesik egy bizonyos időpillanatba. Akik ezt átélik, azok néhány ilyen esemény (hurok?) után elkezdik felfogni a helyzetet, alkalmazkodnak hozzá, bizonyos idő elteltével pedig megtanulják a maguk javára fordítani és kihasználni azt. Röviden: tanulnak belőle. A katartikus happy end végül akkor következik be, amikor valahogy sikerül kibillenteni az addigi ismétlődéseket, és tadáááám: eljön egy másik világ. 

Na most a magyar ellenzék azon mozgóképes alkotások egyikében szerepel, ahol a főhős memóriája is törlődik minden reggel -ilyen film is van-, pedig a forgatókönyv szerint nem kellene, hogy ez történjen -na ilyen film viszont nincs-. Szorgos munkával azonban mindig ez lesz a vége, Újra és újra. 

Összefogás. BAMM!! Aki ennek a sokkolóan új szónak az olvasatán most leesett a földre, nos, az a jelenlegi magyar ellenzék. 

Mindenki más régen tudja és érti, ott ülve, hogy akkor, és tényleg kizárólag csak akkor lehet a mai magyar választójogi törvényt és politikai erőviszonyokat figyelembe véve választáson mást elérni, mint a Fideszt győzelemhez segíteni, ha és amennyiben 1 jelölt lesz említett párt emberével szemben. Pont. Annyira egyszerű, mint az a tény, hogy ezt most Ön olvassa. Attól még nem kell, hogy tetszen Önnek ez az írás, hogy a betűket egymás után értelmezve "olvassa" azt, de a tény, hogy még itt van, az ha fejre állunk és bégetünk is: olvasás. Ugyanez a helyzet az ellenzék felfogóképességének teljes hiányából következő eredménnyel. Nem kell, hogy tetszen az összefogás egy másik politikai alakulattal, de ha nem történik meg, akkor hiába a dédelgetett álmok, maradnak a megélhetési politikai kategóriában. Nagyjából örökre. Erre a Fidesz régen rájött, és 1, kötőjel kettő darab, összesen 4 szavas mondattal nyeri magát szénné sokadik alkalommal. Felfogták, hogy ugyanarra a napra ébrednek, az ellenzék is, csak utóbbi ezt valamiért úgy délelőtt 9 órára elfelejti. Teljesen. Minden nap.

Van egy DK, aki most nyert "rengeteg" helyet brüsszeli szolgálati lakhatáshoz, Orbán Viktor reinkarnációjának követői kettőt, és néhányan még egy párat, ki tréfás körülmények között, ki könnyekkel átitatva. Csak valahogy az nem esik le senkinek, hogy ha ez országgyűlési választás lett volna, most akkor nem kétharmad, hanem úgy kb. könnyed 100% Fidesz lenne kis Hazánkban. Hát....hogy is mondjam, az elsöprő sikert én nem így értelmezném, ha hithű ellenzéki lennék. 

Ez így a jelenlegi kurzusnak "süti", és én már lassan kezdem komolyan elhinni, hogy a parlamenti patkó nem narancssárga oldalának is. 

Önkormányzati választás jön, hopp, fel a lóra, seregbe, hátha úgy 15-20 helyen lesz ellenzéki összefogás, és 1 jelölt mindenhol. Ebből vonjunk le rögtön ötöt, ahol majd 1 héttel előtte kiderül, hogy mégsem. Lesz mondjuk néhány nagyobb város, és több kistelepülés, ahol ez összejön. Nem lenne rossz megnézni, hogy ezen helyeken mi lesz utána. A Fidesz országgyűlési választási eredményének ez nem oszt nem szoroz - vélhetően és legalábbis, mert az másik pálya, tudjuk mi a különbség. Viszont a helység jövőbeni finanszírozásának jót tenni nem fog sajnos, meg jön majd a demagóg kormányzati lejárató road-show a helyi lapokban, híradókban, mindenhol. A polgármester felesége szekta vezér, és jellemzően kiscsikók szűrt vérében fürdik, stb. 

A fővárosról nem is beszélve, Van egy közepesen lelkes, minden hájjal megkent, igazi régi arc (mindenki értse ahogy akarja - igen, úgy), aki elviccelget a sajttájékoztatókon, és láthatóan semmi nem lebeg a szeme előtt, mint a jóleső hétvégi fröccsözés a telken. Meg is értem amúgy, csak ehhez nem feltétlenül kell fő-polgármesternek lenni. Sokan biztos bírják is, mindenkinek van ilyen szomszédja. No, és vele szemben képtelenek értelmesen beszélni tudó, a politikához és/vagy a gazdasághoz valamicskét is konyító embert állítani. Pedig hát, nem magas a megütendő mérce, lássuk be. 

Puzsér az Puzsér. Elképesztően összetett a gondolkodása, gyakran arrogáns stílusa mögött azért van jó pár értelmes és helyes gondolat, de az előadásmódján a tömegek egy jelentős része nem lát túl. Nem is fog. A fő üzenete, a sétáló Budapest pedig lehet, hogy Hollandiában ütne, de nálunk, ahol ha tehetné a mosdóba is kocsival járna az, akinek van, kevésbé várható, hogy ez átugorná az igazi küszöböt. 

Karácsony Gergely. Hát. Nem tudom. Egy csendes bajor kisvárosban a pék fia, akit elvitt az élet a fővárosba, és visszajött tanultan. Ott menne. Itt? Khm khm. 

...és kérem szépen nagyjából ez a választék. Csodálatos. 

Nem mondom, van, amit rá lehetne bízni Puzsérra, és van, amit Karácsonyra. Csak úgy az egész fővárost...hát, nem is tudom. 

Ne ragadjunk le Budapestnél, a nagy falu csak 1 helyszín, és nem az ország. 

Szóval van az, hogy az ellenzék eljátsza megint ezt a rém de nagyon demokratikus eljárást, hogy akkor előválasztás, meg minden, és talán még látom is értelmét, de a tény, hogy eddig sem sikerül eljutni, azért az elgondolkodtató. Bármennyit töprengek, most ember nem jut eszembe, akiről azt gondolnám, hogy mögé állna mindenki. Ez pedig a legnagyobb baj, hogy ezt gondolom, és vélhetően sokan. Ide vezetett közel 9 év töketlenkedés, túlélési politizálás és könyöklés 1-2 helyért itt-ott. Vagy, ha eszembe is jut, szerintem nem vállalná.

Egy szem ellenzéket sem látok. Csak szemellenzéket, de azt bőven. 

Nagyon kérem, de komolyan, legyen már az, hogy a realizmus szó egy picit visszanyeri értelmét, és nem az történik, hogy mindennap ugyanarra kelnek, ugyanazt mondják nekünk, és ugyanolyan átéléssel. Mit is?

Mert ez így egy büdös nagy Replay gomb. Az is beszorulva.

Semmi több. 

Sz G

 

 

 

 

Nyílt levél egy NER lovaghoz

A tisztelet majd az érthetőség nyelvén ....

monthy.jpg

Igen Tisztelt NER Lovag!

Először is engedje meg, hogy megköszönjem azon nemzetgazdaságilag kiemelkedő tevékenységét, mellyel cégén, illetve cégein keresztül nyilvánvalóan és megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult a hazai GDP alakulásához az elmúlt néhány évben!

Azon etikailag is kifogástalan szakmai és emberi munka, melyet véghez vitt, méltán juttatta el Önt és vállalkozásait azon jövedelmezőségi tartományokba, ahol most találhatóak. Ez, ismerjük el, a csúcskategória.

Látjuk, érezzük, ahogy csordogálnak és nyilvánosságra kerülnek a tavalyi évre vonatkozó beszámolók főbb számai, hogy az az 1 - 200 milliárd forint, melyet Ön osztalékként kivesz a rendszeréből, megérdemelt jutalma azon áldozatos, korrekt és szabálykövető magatartásnak és rendkívüli odaadásnak, melyek segítségével egy nyílt, befolyásolástól mentes, igazi verseny által átszőtt permanens megmérettetésben Ön fent tudott maradni, és képes volt folyamatosan alkotni, tenni a népért, így végső soron a hazáért, még talán értem is.

Köszönöm, köszönjük!

Nagyon kevés ország, nemzet van a világon, ahol egyszerre ennyien képesek megújulni, ráadásul mindezt saját forrásból, bármiféle állami beavatkozás, hitel, vagy iránymutatás nélkül. Ön, Tisztelt NER Lovag, a mi, az én büszkeségem.

Büszke vagyok arra, hogy ilyen kemény munkabírású, a gazdaság legapróbb rezdüléseit gyakorlatilag már-már előre megérző, ösztönösen jó döntéseket hozó honfitársakkal áldott meg az Úr, így egy és ugyanazon talajt taposhatom Önökkel.

Büszke vagyok, hogy az Önök példája lebeghet előttem a mindennapokban, hogy igen, lehetséges elérni és megélni egy ilyen álmot, ekkora növekedést és prosperitást. Mert lehet, és erre a példa Ön, Önök, akik ezt nap min nap valósággá változtatják, az ötlettől a gyakorlaton át az osztalékig.

Kérem, ne engedje, hogy alávaló, áskálódó, mindenféle politikai és civil szervezetek és magánszemélyek nonszensz és irreális összeesküvés elméletei befolyásolják Önt! Ez a semmirekellő, ingyen kosztra váró, önző, önmegvalósításra képtelen gúnyos csőcselék nem csinál mást, mint azt lesi, várja, szomjúhozza, hogy mikor köthet bele valami apró, piszlicsáré, mindenféle alapot nélkülöző feltételezésbe mellyel bemocskolhatná az Ön nemes szándékát és tetteit. A szót nem érdemlik meg ezek, ne is pazarolja hát rájuk.

Ugyanakkor azt is kérem Öntől, a tisztelet és a megbecsülés legmélyebb keretei között, hogy ugyan legyen már szíves megemelni azt a kényelmes kis hátsóját, és akár anonim, vagy akár felvállalt módon, nekem teljesen mindegy, de ugyan fáradjon már el egyedül vagy anyuval egy kórházba, egy gyermekotthonba, egy iskolába, egy pszichiátriára, egy államilag "finanszírozott" idősek otthonába, vagy akárhova, ahol a nép amúgy van, és egy becsületesen vastagon író tollal töltsön már ki egy szabad szemmel látható zsíros összeget mutató, sok nullával végződő csekket, és adja oda az intézmény vezetőjének azzal a mondattal, hogy azt el ne árulja senkinek, mert ha megteszi, biztosan vissza kell adnia - mert ugye Magyarországon erre nincs szükség -.

Legyen már olyan kedves és húzzon el azon nyomban segíteni például a hajléktalanokon, akik a maga által kövezett terekről is ki lettek takarítva, így a maga által tulajdonolt földek szélén lévő, maga által kitermelt fákat "tartalmazó" erdő szélén húzzák meg magukat.

Vagy mondjuk ha fentiek nem tetszenek, akkor legalább vonszolja már le magát focizni egy stadionba, van elég, biztos hallott róla, és rendezzen ott egy nyomorult jótékonysági meccset a többi lovaggal együtt, meg hívja meg rá az ellenzéknek nevezett kis csapatokat is, mit bánom én, és aki a labdához ér, az fizessen érintésenként 5 000 forintot mondjuk egy hospice alapítványnak. Aztán ha kérhetem igyekezzen minél többet labdába rúgni OTT IS.

A pénz amit megkeres ettől nem változna lovag uram, maximum néhányan tényleg elhinnék, hogy a szemgolyója közepén pupilla van, nem dollárjel.

Mert az tuti biztos, hogy a lovagok sorsa a legritkábban a tisztes megőszülés, de amíg lovagok, addig néha tesznek mást is, mint fejeket vagdosnak halomra. Biztos hallotta már ezt.

Úgyhogy a legnagyobb tisztelettel kérem Önt: guruljon már el de gyorsan egy olyan emberhez, vagy szervezethez, aki a nép között él, és adott esetben még érdekli is annak a sorsa, és ha már a világ egyik legkorruptabb módján kaparta össze azt a pár maréknyi dollárját ami van magának, legalább annyi betyárbecsület legyen önben, hogy akár fű alatt, teljesen anonim módon, adjon vissza belőle azoknak, és azok közül is az elesettebbeknek, vagy kisebbeknek, vagy fejlődésben lévőknek, akiktől közvetve ez a pénz van, vagy akiknek közvetve ugyan, de eleve és "ab ovo" szánták azt. Mert azért az mindenkit meglepett, hogy a végfelhasználó (haszonélvező?) és az adó között elhelyezkedő, oda befurakodó és ott felnövő réteg lesz ennek az egész rendszernek amit (többek között) EU-nak hívnak a legnagyobb haszonélvezője. Vagyis a mérték, az lett a meglepő.

Ne várjon a töketlen népre, hogy majd eljön ha akar valamit, mert nem nagyon fog. Legyen lovag. Lépjen Ön elsőként.

Társadalmi felelősségvállalás. Ezt majd a pr-osa elmagyarázza Önnek mit jelent, ha nem érti, kérje el írásban, és olvasgassák otthon a családdal hétvégén.

Aztán ha leesett a tantusz, vagy átjött a gondolat, akkor kocsiba be, egyesbe be, könyököt ki, a bankba be, a számláról le, utcára, ki, másoknak LE...!!

Nos, Tisztelt Lovagom! Én zárom is soraim, Ön meg nyissa ki füleit, és amint mondtam: uccu neki!

 

Tisztelettel:

A Többiek

 

fotó: Gyalog Galopp - részlet

 

 

Magyarország - Hassan 0:1

hassan_jo.jpg

Bárki bármilyen összeesküvés elmélettel jön, a jelenleg hatályos törvények szerint (jelen esetben a hatályos ≠ korrekt) teljesen szabályos és legitim módon nyerte magát ismét rommá a Fidesz - KDNP egy emberek által véghez vitt választáson. Úgy, hogy ez az EP-ről szólt, rólunk csak közvetve.

Mindehhez bőven elég volt annyit mondani mindenre az elmúlt néhány évben, hogy:

  • nem engedjük Brüsszelnek, hogy kizsákmányoljon minket » azon országok közé tartozunk akik többet kapnak, mint amennyit befizetnek, ejj;
  • veszélyben a kereszténység egész Európában, nélkülünk ki is fog pusztulni ez a vallás, és minél több Fidesz - KDNP képviselő ülhet Brüsszelben, annál nagyobb eséllyel tudjuk ezt kivédeni » van rajtunk kívül néhány hasonlóan keresztény ország, mint mi, akik azért valóban gyakorolják is ezt a vallást, és nem csak divatból és/vagy politikai céllal és/vagy mert a munkahelyünk függhet ettől adott esetben - tisztelet a kivételnek természetesen;
  • előző két pontban felsoroltak pedig annak köszönhetőek, hogy Brüsszel ránk akar erőltetni n² vagy inkább ∞ számú migránst, amit pedig nem engedhetünk meg, a kötelező kvóta (többek között) gyakorlatilag a sátán műve » olvasson már utána valaki, hány "klasszikus" migráns van nálunk (értsd: áttörve a kerítést, erőszakkal belépve, ágyúval átlőve, folyón átúszva, stb.), hány hiperkorrektül hivatalosan (letelepedési kötvénnyel), és hány azért, mert miközben küzdöttünk a kötelező kvóta ellen pont többet be is engedtünk, mint amennyi ez a bizonyos létszám lett volna.

Ezekkel nyertek. Vagyis azzal, hogy Brüsszel, az EP, stb = a világ vége. Egy permanens Darth Vader Világkongresszus. Tisztázzuk: az volt a kérdés, ki mehet oda... ejj².

Simán, sallangmentesen, gond nélkül. A jelenlegi "ellenzék" esetében pedig kiderült, nagyjából kiket hova tesz az állampolgárok azon maradék része, aki képes volt elmenni szavazni a fidesz ellenében. 

Nem akarok sem bántó, sem közhelyes, sem naiv lenni, de a helyzet az, hogy én lassan kezdem elhinni, ennél több üzenet nekünk magyaroknak nem is kell. Lehet, hogy 5-6 éve a külföld még azt mondta nekünk, hogy hát oké, ti magyarok amúgy jó srácok vagytok, de hát a jelenlegi kormány, hát az azért picit szokatlanul működik na....de mára ez megváltozott. Nincs mit szépíteni, sem magyarázni, sem nagyon elemezni. Mára azt gondolják, hogy mi vagyunk a hülyék, és nem csak "némileg" joggal. Bármilyen a választási rendszerünk, elvi esélye annak azért lenne, hogy az ellenzék valamit tegyen, vagyis végső soron a nép, de nem. Esze ágában sincs.

Leszoktunk a gondolkodásról, elbutultunk, függöny, előadás vége, viszlát, a ruhatár nyitva.

Szemmel láthatóan senkit, de senkit nem érdekel a már lerágott csontként didergő egészségügy, hogy például a nyertes közül bárki annyit mondott volna egyszer legalább a kampány során, hogy megpróbálunk Brüsszeltől esetleg még több pénzt szerezni kórházfelújításokra. Nem éri el az ingerküszöböt az oktatás színvonalának eléggé szükséges emelése, és sorolhatnék hasonlóan bagatell ügyeket. Vagy nem is tudom, esetleg szóvá tehette volna azt, bárki a nyertes oldaláról, akár csak úgy, mellékesen, hogy a megújuló energiák terén úgy próbálhatnánk tenni valamit. A helyzet az, hogy be kell látnunk, most már így közel 10 év távlatából, a felsoroltak semennyire sem fontosak nekünk, eszünkbe sem jut magunktól agyalni ezeken. Puffogunk, felesleges témákban vitatkozunk félig a víz alatt, és ennyi. Valamit alkotni?! Változtatni? Ugyan.... Nem. Semmit.

A migránsoktól (akik Európán belül kb nálunk vannak a legkevesebben, és ez vélhetően így is marad) meg rettegünk. Ennek a gerjesztett félelemnek rendelünk alá mindent.

Azt esszük amit elénk tesznek, és bár lehetne ezen változtatni (igaz, hogy csakis 1 módon, ami nagyon nem egyszerű ezek szerint), de igazából, úgy rendesen meg sem próbáljuk. Konkrétan és irodalmian: ez színtiszta röhej. Cserben hagyjuk saját magunkat. Megköszönjük a krumplilevest mindennap és kész.

Félreértés ne essék, nem lehet elvitatni a vasárnapi befutó győzelmét, sem az őszintén rájuk szavazók akaratát. Megnyerték, nettó módon, ismétlem, csúnyán. Viszont be kellene már látni, hogy attól semmi de semmi nem fog változni, hogy ezen utólag nyávogunk, és azt ismételgetjük, hogy "ez elképesztő....ezt hogyan....te ismersz olyat akik rájuk szavazott? Igen? Na de elvileg kb minden második magyar, aki elment?....ez hogy jön ki?!". Azzal sem vagyunk beljebb, hogy úgy magára hagyjuk az oly bravúrosan töketlen ellenzéki pártokat, ahogyan már egy jó ideje tesszük, majd az adott választás után meg lehordjuk őket.

Mi vagyunk a nép, emberek. Mi választottunk úgy, hogy a Fidesz-KDNP a szavazatok bőven több, mint 50%-ával nyerjen. Nem először, és nem utoljára. Mi választhatunk úgy, hogy a jelenlegi kormány-konstellációra szavazunk, vagy sem. MI.

...és mi nem csinálunk semmi mást, mint szolgai módon, többedszerre benyaljuk ugyanazt, ugyanúgy, nem hogy, a teljesség igénye nélkül, hanem mintha már tényleg ezt szeretnénk. Mintha mindenki ezt szeretné. A nyertes örüljön, én sosem fogom elvitatni tőlük, aki pedig meggyőződésből szavaz a Fideszre, az tegye. Azzal az égvilágon semmi baj nincs. Viszont meggyőződésem, hogy azok közül, akik mondjuk 1998-ban rájuk szavaztak, azok közül most nem több, mint 10% maradt. Maximum.

Aztán meg majd hőbörgünk, a fidesz háttértábora meg majd hangosan röhög azokon, akik nem feltétlenül értenek egyet az általuk politikának nevezett elképesztően arcpirító színjátékkal amit manapság művelnek, és nekünk, így közösségileg, ez jó. Teljesen oké, ahogy Mészáros elvtárs akkor is nyer egy közbeszerzést, hacsak tüsszent egyet. Gyakorlatilag elfogadjuk, hogy a kormányfő most már bővebb baráti köre is teret váltott anyagilag néhány év alatt. Az égvilágon nem teszünk semmi relevánsat azért, hogy javuljon az egészségügyi ellátás színvonala. Némán nézzük az n-edik feleslegesen épült sportlétesítményt (a sport hasznos - nem erről beszélek). Már a fejünkkel sem biccentünk egyet, ha rájövünk mennyit költünk kultúrára itthon vs külhoni magyarok intézményei. Sorolhatnám.

Töketlen egy ország lettünk, az a helyzet. Kiveszett a civil kurázsi azon foka, ami képes lenne tömegeket mozgatni, és nem azért mert ez a fajta beidegződés nem lenne jelen, nem. Az van, hogy tömeg lettünk. Tehetetlen tömeg, és nagyjából-egészéből teljesen önszántunkból.

Szerintem minden második magyar adjon egy meghatalmazást egy Fidesz aktivistának, úgy 20 év érvényességgel, hogy szavazzon le helyette. Olcsóbb is, kampányolni sem kell, nincs tök felesleges zászlócska gyártás, színes lufi, szórólap és egyéb baromságok. Lehet helyette menni focimeccsekre majd nyugodtan.

Hassan lassan, unott arccal a kapunkba gurított egy laza büntetőt. Amit mi harcoltunk ki magunk ellen, miközben a kapusunk csak állt, és mérgelődött egy helyben.

Az van, hogy annak ellenére, amit a Fidesz-KDNP az arcunkba hazudott x hónapig, a migránsok nyertek.

Nekik.

Választást.

...csak ezt ők nem tudták.

Sz G

                                                                                                                                                    fotó: lokal.hu (tényleg)

Hazai politikai ki kicsoda

Kis magyar politikushatározó - első kötet

kikicsoda.jpg

Egy hazánkba költözött külföldi barátom kérdezte tőlem a minap, hogy egy bizonyos magyar politikusról mondjak már neki egy pár szót bővebben, lévén, hogy a nevét már hallotta ugyan, meg így az arca is megvan a fejében, de mégsem tud róla túl sokat. . 

Elmondtam neki egy teljesen szubjektív vélemény-halmazt, belejöttünk a beszélgetésbe, és innen jött az ötlet. Igyekeztem magamban összeszedni a hazai politika, vagy az a köré rendeződött hadszíntér legismertebb arcait, és 1-2 mondatban jellemezni őket. Random módon, a teljesség igénye nélkül. Bízom benne, hogy a kritikai érzékét senkinek nem lépem túl. Vagy, ha mégis, hát ez van, törekedtem a valóság hű ábrázolására. Néhol. Sem.

Habony Árpád - vonzza a közszereplés, de ha reflektorfénybe kerül, valahogy szerényen magába fordul, és valósággal úgy kell kihúzni belőle a szavakat. Amennyiben sikerül, úgy azokra jól kell figyelni, mert nem fogjuk viszont látni semmilyen fórumon. Sem a nyomtatott médiában, sem valamelyik állami televízió csatornán.

Németh Szilárd - kerüli a színpadias megjelenést és szavakat. Zseniálisan, már-már tölcsérszerűen fogalmazza meg az adott téma kvintesszenciáját. Letisztultság, egyértelműség, határozott arcmimika. Született előadó. 

Szíjjártó Péter - tanult, tehetséges fiatalember. Retorikája semmiben sem hasonlít a magyar miniszterelnökére, teljesen más szavakat és hangsúlyt használ, mégis, a közlendőben rejlenek hasonlóságok. Mintha hopponálna, úgy vált kontinenseket gyakorlatilag percek alatt, és mindig korszerű hajviselettel jelenik  meg. Ha így folytatja, akár miniszterségig is viheti. 

Bangóné Valamilyen Ildikó  - merkeli magasságokban találjuk ruházkodását. Puritán, letisztult. Irodalmi érzékét gyakorta kamatoztatja beszédei és írásos megnyilvánulásai során. A kisállat-határozóból vett idézetei kísérik szerepléseit, nem idegen tőle középületekben és/vagy azok előtt flash-mob jelleggel a tér lehetőségeit jógailag kihasználni. 

Bayer Zsolt - Bayer Zsolt. 

Semjén Zsolt - ha kereszténység, akkor Zsolt. Az ember szinte ordítaná Semjén Úrnak, hogy lazuljon már végre, engedjen ki a bigott tanok ily fegyelmezett gyakorlásának szorításából. Tényleg. Valami utazás néha, propellerezés csak úgy, kötetlenül, némi vadászat vérengző háziállatokra, netán némelykor egy-két frivolabb megjegyzés teljes országok eltévelyedett vallásgyakorlására, vagy valami. Valami kis fűszer. Ne csak mindig ez az állandó "-helyetteskedés".

Karácsony Gergely - szuperhős nevén Gergő. Gyakran Hulk-nak is becézték állítólag, mert ha bepipul, ott kő kövön nem marad. Munkatársaiban megfagy a vér a határozottságától. Szűkszavú. Tulajdonképpen egy finn. 

Szél Bernadett - hírolvasónak tanult, de megállt a politikánál. Ott ragadt. Kedvenc hobbija 4 betűs székházak és/vagy épületek környékén sétálni, illetve fehér fonalból sapkákat kötni. Hű fegyverhordozójával gyakran nem értenek egyet, milyen fegyvert hordjon és ki, de a végén a naplementébe erről csevegve sétálnak bele. Mindig. Ugyanúgy.

Kunhalmi Ágnes - az orosz mondakör leghitelesebb képviselője. Állítólag egyszer mosolygott. Állítólag. Tanári pályája felé vezető tanulmányait akkor váltotta a politikára, amikor egy színház-elmélet órán improvizálnia kellett volna. A súgó sírt.

Kovács Gergely - kibillenthetetlen, pedig azt gondoltuk, Lázár János (ifj.) olajozottságát (értsd: megfoghatatlanságát) nem lehet újrázni. De. Lehet. A különbség az, hogy Lázár Úr esetében néhány percig mindenki elhitte amit mond, Gulyás Úr esetében néha az látszik, hogy még ő maga sem. 

Kocsis Máté - bármelyik multinacionális vállalat kommunikációs igazgatója. Ez is áll a névjegyén. Kockás és/vagy kék ing, élére vasalt megjelenés, céges német autó, és kész. Ezt várjuk el, ezt kapjuk. Sallangmentesen.. 

Szanyi Kapitány - néhány hete látták egy kis csónakban ülve, ahogy bottal ütögeti az éhes harcsákat hőn szeretett zsákmánya mellől. Nem mertek szólni neki, hogy rég az aligai strandon van 2 méterre a lángosostól, a gyerekhinta mellett. Nem szóltak neki, nem. 

Varjú László - futballedzőnek készült, de tovább tanult. Most úszóedző. Jól végzi a rá bízott feladatokat, lelkiismeretes, őt is beszippantotta a jóga, melyet egyedül nem szeret gyakorolni.Szívesen turnézik menzáról menzára, egy igazi séf a háznál. 

Navrasics Tibor - nem érti, na.

Deutsch Tamás - tekintetében az örök, feszült figyelem. A bulivonat sosem áll meg, és tegyünk szívünkre a kezünket: csak irigyelni tudjuk.

Újhelyi István - nincs olcsóbb és szánalmasabb viccelődés, mint valakinek a nevével szórakozni, de annyira adja magát: ő sajnos már a Régihelyi.

Fekete-Győr András - fehér. Igazából még bárki írhat rá, de az biztos, hogy ha a 30 évvel ezelőtti Orbán Viktor egy időhurkon át eljönne ide, akkor simán alapíthatna egy Re-Momentumot. Senkinek sem tűnne fel.

Nem folytatom, bár van még számtalan név, ha igény mutatkozik rá, akkor viszont igen. 

Minden jót!

 

Sz G 

 

 

 

 

 

 

Grüss Gott, Herr Orbán!

Párhuzamos valóságok

strache.jpeg

Igyekszem rövid lenni.

Nem állíthatom, hogy az osztrák nép a kedvencem lenne, sajnálom. Nem tudok róluk általánosságban rosszat mondani ugyan, de azt gondolom, hogy valahogy kevés bennük a spiritusz, némelyikükben meg talán túl sok, de valahogy nem tudom sajátomnak érezni a világukat. Sosem mennek le a belső sávból, de ha ott mész, megbüntet a rendőr. Furák, na.

Így van ezzel Tisztelt miniszterelnök Urunk is. 

Náluk az alkancellár tesz egy ígéretet, javaslatot, nevezzük aminek akarjuk, ami túlmutat a tisztességes verseny, a politikai korrektség és a népképviselet határain, és amint ez kiderül, repül az illető, mint Lajka kutya a csillagok végtelenje felé.  

Náluk. Bemondás alapján. Mert mond valamit, hogy majd "úgy lesz". Gazdasági előnyt kínál. Szóban. Meg sem történt. 

Náluk. Ezeknél a besavanyodott fura kis embereknél. 

Nálunk ezzel szemben, a kereszténység (és vélhetően minden egyéb feljegyzett vallás) bölcsőjében, a demokrácia egyetlen megmaradt végvárában, a rettentő muszlim vallás utolsó stop táblája előtt, a tisztesség, becsület, korrektség és demokrácia egyetlen foganni képes méhében picit másképp néz ez ki. Mi egy picit szabadabban értelmezzük és gyakoroljuk az ilyen és hasonló dolgokat. 

Magyarországon milliók és milliók egybehangzó és visszavonhatatlan akarata volt a médiumok úgy 95 %-ának kormánypárti harsonává alakítása, rögtön azt követően, hogy azok valamely rejtélyes és misztikus okból, persze teljes társadalmi felhatalmazás mellett az uralkodó rezsimhez köthető embereknél landoltak. 

Szintén mi voltunk azok, a nép maga, aki követelte, hogy a miniszterelnökünk legjobb barátja (ami azért ugye minősít is) legyen gazdag. Tehetős. Mondjuk az ország -elvileg- második legtöbb vagyonnal rendelkező élő embere. A barátság csak véletlen egybeesés, tudjuk. Tehetség, Isten, és némi kapcsolati tőke. Teljesen rendben van. Ezt akartuk, megkaptuk. Bármilyen áthallás felemlegetése vérlázító, és a DNS biológiai létének meghazudtolása lenne..

Követeltük, hogy 1 000 milliárddal növekedjen a miniszterelnök tágabb ismerettségi körének vagyona. Akartuk, mert ez így helyes. Semmi korrupció, hogy képzelik. Így alakult, és mi ennek mennyire örülünk! Siker!

Sorolhatnám, mennyi minden mást követelt még a nép, de "adj Uram azonnal" jelleggel, stadionok, terek, templomok szerte a világban (miközben nálunk egy szomszédos ország sem költ erre), és lám, így lett!

Nincs ezekben semmi, de semmi furcsa, vagy kivetnivaló! Ez rágalom! A szomszédban, ezek a politikailag és morálisan alul-művelt kis emberek meg a kancellárral értenek egyet, aki elzavarta azt, aki "csak mondott" valamit pár éve. 

Egyszerűen nem értem ezt a kisszerűséget, ezt a cinikus hozzáállást odaát. Ez maga a delírium, amit művelnek. 

Hol van a becsület? Hol vannak az értékek? Hol vannak a Berlusconi poszterek a falról?? 

Szomorú, hogy egy jobb sorsra érdemes népnél ilyenek történhetnek. Mennyire szerencsés, kiválasztott nép vagyunk Isten által küldött vezetőkkel, hogy a mi kertünkben nem terem ilyen rohadt gyümölcs!

Köszönöm miniszterelnök Úr!

Grüss Gott!

 

                                                                                                                                                                   fotó: 444.hu

 

Sz G 

 

EP választás? Csináljunk hülyét magunkból!

 zaszlo_f.jpg

Sokat töprengtem, hova is vezethet ez a referendum, mi is jöhet ki belőle, de újra és újra ide jutottam.

Nincs olyan matematikai, társadalom-politikai, morális, vagy akár fizikai módszertan, mely más eredményt hozna, sajnos. Mi pedig benne vagyunk, önként, dalolva, megint. Most épp úgy várjuk a csodát, mint egy önjelölt színész, aki attól reméli Oscar díjakkal kikövezett karrierjének robbanásszerű beindulását, hogy egy "zs" kategóriás produkcióban ő lesz "A" statiszta. Az, aki a film 12. másodpercében, a kamerától úgy nem sokkal több, mint 250 méterre áthajtana egy kereszteződésben, simán, feltűnésmentesen, egy lesötétített furgon hátsó ülésén fekve, pokróccal letakarva, egy éjszakai felvétel során, amit aztán végül mégsem forgatnak le, mert kiderül, olcsóbb az egészet digitálisan megcsinálni.

Ezt is gyakorlatilag nélkülünk csinálják végig, bármennyien is megyünk szavazni, és bárkire is fogjuk leadni a voksunkat. A pénz vélhetően ugyan, de ugyanúgy fog ömleni Hazánkba, mint eddig, teljesen függetlenül attól, hogy Orbán mennyire lesz szélső-, közép-, vagy balos-jobbos valójában (éppen).

A miniszterelnökünk beárazta magát, mint valami ütött-kopott plüssmaci a kocsi hátsó ülésén a könyöklő alatt, amit végszükség esetén elő lehet venni, ha nagyon sírna a gyerek az úton. Pontosan tudja, hogy ha úgy van, akkor a liberális oldal fogja sátánnak beállítani, de komoly szankciót nem tudnak/akarnak ellene indítani, mert ha végig viszik, ki marad, akit rossz példaként fel lehet hozni? Azt is tudja, hogy a Néppárt sem fog vele teljesen végérvényesen szakítani, ha úgy van visszahozzák majd, ha esetleg valami csoda folytán pont a Fidesz (nem Magyarország, tetszik érteni, ugye....?) szavazatai kellenek majd egy előreláthatóan éles ügyben. A szélsőjobb sem fogja végképp keblére tenni, mert hát ha egy szélsőjobbos pártnak az EP képviselője miniszterelnök is egyben, az rejt némi kockázatot magában ugye, ott már tényleg tét a tét - volt már rá példa. Jelenleg pedig a szélsőjobb egyfajta média-szélsőjobb, legalábbis eddig és önmagában (szerencsére!!!!), csak sajnos a követőik nem azok.  Ez pedig a legrosszabb recept, mert a követő elválik a kimondótól. Előbbi teszi amit hall, utóbbi meg letagadja. Sok helyen működő, de elfogadhatatlan recept.

Aztán lehet majd ugyanúgy közbeszerzéseket kiírni annak a 3 cégnek, akik felváltva lépnek majd vissza a másik javára, pénz a zsebben, másfélszeres verseny nélküli árazással sima ügy. Jöhet majd némi kozmetikai kórház beruházás, és/vagy éppen giga-mega is akár, csak az meg olyan western film díszlet jellegű lesz. Távolról nézve szép meg valósághű, csak ha benyitsz az ajtón, nem látsz mást, csak a támasztékokat. Rendezhetünk majd vadász-világkongresszust és egyéb frappánsan ikonikus, elképesztő világgazdasági potenciált megtestesítő eseményt, jöhetnek a kövezett terek kettő darab fáradt csere-cserjével a szélén, a zöldek miatt, és hasonlók.

Mindezt pedig a vélhetően elsöprő győzelmet arató bátor nagybácsink, a Fidesz védőszárnyai alatt.

A kereszténység MAGA a tét Európában Hölgyeim és Uraim. Mindennel, amit a nagybácsink mögé pakol. Mert szemmel láthatóan itt tolong az összes határunkon egyszerre maga az iszlám. Az egész, úgy, ahogy van, Harapja határainkat, be-be szurkál 1-2 nyomorult statiszta-terroristával, akiket aztán lehet a téren pellengére állítani, és mehetünk majd megbámulni meg megkövezni őket kézen fogva azzal a jó pár ezer, legálisan, 50 ezer euró/fő privát haszonnal  behozott valódi bűnözővel együtt, akiket meg szintén a nagybácsink hozott be, divatosan szólva "by the way". Pénz beszél, migráns ugat. Csak én annyira nem hallom a csaholást, de biztost velem van a baj. Beszédet viszont annál inkább.

Látom magam előtt a francia, olasz, német, spanyol, stb embereket, ahogy a nyakukon lógó kis feszületet elrejtik reggelente, mikor kimennek az utcára. Leukoplaszttal magukhoz ragasztják, vagy esetleg le is veszik, mert félnek, hogy ezért leköpik őket az utcán. Ja, és Németországban van egy meleg pár is. Akik keresztények is. Lássuk be, az az ország megásta a sírját, lassan nem lehet majd olyan turista fotót készíteni egész Bajorországban,  amin ne tűnne fel egy ilyen magas tornyú épület. Az az ország már maga a pokol.

Voltak merényletek - igen. Régen kevesebb volt - igen. Nem mindenki tud szimpatizálni a fanatizmussal, bármely irányból jön, sőt, talán inkább remélem, hogy senki. Én sem.

Van egy kerítésünk, igen, amit a Fidesz emelt, azóta meg statisztikailag kb napi 30 dkg migráns érkezik oda, és jelentkezik a kapuknál. Épeszű ember azt már nem bontaná le. Nem is akarja. Nem is mondja, vagy gondolja komolyan. Tehát ez pipa. 

Van egy jellemzően katolikus országunk. Igen. Amit NEM a Fidesz emelt. Mögé bújik, mert ami szent, azt meghazudtolni nem keresztényi, vagy morálisan "jó", ezért aztán az árnyékából ki-ki kiabálni igen kényelmes dolog. Mert ha visszakiabálnak ránk, hopp, akkor rögtön a kereszténységet magát támadják. Bingo. Néhány száz kósza milliárdért megtámogatott egyházunk meg még oda is áll, e két ember közé. Ultra bingo.

Van egy egészen jellemzően még a Fidesznél is önzőbb ellenzék, aki úgy csinál hülyét magából, hogy messze, de messze nem keres ezen annyit, mint a Fidesz, sőt, ezzel a Fidesz zsebébe lapátolja gyakorlatilag a pénzt. Fix havi 4-5 ezer euró, belga kégli, utazás, költségtérítés, és álmok. Ezek vannak. Bér-unióról. Meg össznépi európai nyugdíjról. Ezek a mantrák mennek, amiket átlag magyar szavazni elbattyogó ember nem ért, nehezen értelmez, és nem is érdekli. Öngólok öngólok hátán. Meg, hogy akkor ezzel a szavazással mérni lehet majd, mekkora a társadalmi ellenállás Orbán Viktor rezsimjével szemben. Kedves önellenzékiek: ez olyan, mintha a karcagi tortafesztiválon (elnézést, nem tudom ott van-e ilyen vagy sem) akarnánk kiválasztani az év szarvasmarháját. NEM megfelelő választás, legyen erre ez a kulturált válaszom. 

Viszont van egy jó hírem: jelenleg ezzel az egésszel csak magunk előtt fogunk hülyét csinálni magunkból legalább, és nem mások előtt. Európa értelmesebbik részét se nem érdekli, se nem befolyásolja az, hogy hány darab Fidesz és nem-Fidesz EP képviselő jut ki. Mert ők azzal lesznek ezután is elfoglalva, mint amivel eddig: minél több forrást szerezni maguknak minél több gazdasági, kulturális, társadalmi, vagy egyéb célokra. Nem úgy mint mi. Mi térkövezünk belőle jellemzően, és amikor egymással vitatkozunk a plenáris és/vagy bizottsági üléseken, a többiek kimennek kávézni, és a büfében "lezsírozzák" mit is fognak szavazni majd, ha visszamennek, úgy, hogy mindenkinek jusson a tortából.

Mi meg azon küzdünk, hogy kit küldjünk ki az érdekeink képviseletére az üresen kongó termekbe, egymást gyalázni, feljelenteni, aláásni, majd itthon kedvünkre beállítva előadni. Amíg nem látunk túl a pénztárcánk aktuális helyzetén, addig ez nem fog változni. Ebben pedig a Fidesz verhetetlen. Van a zsebben elég, lesz is már kb mindig, és egy, a politikától való totális elfordulás és negligálás nélkül ez így is fog maradni, és senkinek fel sem fog addig tűnni.

Addig azt fogják hinni, az értelmesebb európaiak, hogy mi teljesen megháborodtunk, mert továbbra is számolatlan tesszük a fát Fidesz kályhájába, sőt, egymást tapossuk ezért.

.....úgyhogy revidiálnom kell korábbi állításomat, és de: mindenki előtt hülyét csinálunk magunkból.

Helló Európa, itt vagyunk, jó szórakozást hozzánk!

 

Sz G

 

 

Magyar vagyok én is, a szentségit!

magyar-zaszlo-e1506594135838.jpg

Adott egy Weber nevű külföldi politikus, aki azt meri mondani, hogy neki nincs szüksége a Fidesz szavazataira. Ez, itthon, a saját Kedves Vezetőnk szájából már úgy hangzik: ennek a dekadens kapitalistának nincs szüksége a magyar szavazatokra, és hát akkor már voltaképpen a magyarokra sem.

Mindent megértek. Tényleg. Azt is, hogy ez az egész „aki nem Fideszes az nem magyar” vezérfonal elképesztően össze tudja kovácsolni azt a gyakran emlegetett nagyjából két és fél millió honfitársamat, akikre támaszkodva nevezett párt már háromszor nyert választást. Meglehetősen simán. Mellé némi migráns-pánik túladagolás, meg egy olyan ellenzék aki próbál értelmiségi szerepre törve sikereket elérni egy olyan országban, ahol erre drasztikusan lecsökkent az igény és a felfogóképesség. Ennyi a recept. Fűszerként még egy kis virtus, nemzetközi politikai hazardírozás (értsd: odamondjuk mert csak), és kész a lovon bevonuló, kardját kirántani készülő vezér-kultusz, ami mögé fel lehet szépen sorakozni. Nem is kell azzal foglalkozni, ki ellen is küzdünk voltaképpen. Meg miért. Meg milyen eredménnyel. Ez nem érdekes. Megszoktuk, hogy van egy vezér, aki megmondja, hangosan, erélyesen. Az, hogy mit: irreleváns. Majd ő kiabálva gondolkodik helyettünk. A halk, visszafogott okos szó az bla-bla és hasztalan rizsa.

Már-már lerágott csont, igaz?

Viszont nekem most tényleg tele lett a hócipőm. Nagyon. Másról nem is beszélve.

No akkor itt álljunk meg egy percre Miniszterelnök Úr, engedjen meg néhány nevet, a teljesség igénye nélkül, játszadozva kicsit az időben:

  • bármelyik Hunyadi: magyarok voltak. Vastagon, erősen, súlyosan. Halvány lila segéd fogalmuk sem volt a Fideszről. Értem én, nem volt akkor még ez a csodás tömörülés, így hát sántít a példa, de majd akkor kellene rájuk hivatkozni politikusként, ha már eleget hivatkoztunk magyarként;
  • a márciusi ifjak vagy Deák, Szécsényi, Kossuth: hazafik voltak, méltán lehetük rájuk büszkék. Magyarok. Nagyok. Hatalmasok. Tettek, szemmel láthatót és nem csak statisztikailag kimutathatót;
  • Jókai, Ady, Kosztolányi, bocsássák meg, hogy a keresztnevük nélkül is Napként említem őket. József Attila, Karinthy Ferenc, Radnóti Miklós. Bármely körülmények között nem kérdés, hogy magyarok. Itthon legyenek említve, vagy külföldön. Ezt Önök tudják „hozni”?
  • Nagy Imre. Sok ember miatt és okán és talán helyett is lett fogalom. Ismerek valakit, aki az újra-temetésén mondott tévét szaggató beszédet. Jót;
  • Pozsgay Imre, Lakitelek, Kónya Imre, Tölgyessy Péter, Horn Gyula, Antall József, és mindenki más az akkori kerekasztal tagjai közül, vagy annak közelében. Érti a szót? Kerek!! Nem érdekel ki háborodik fel most, hogy egy sorban írom le a nevüket. Hol lennének Önök most magyarok nélkülük? Tudniuk kellene, mert ekkor már ott voltak Önök is. Fodor Gábor is arra sertepertélt, ugye? Az lett belőle, aki, de ő legalább ugyanazon az oldalon maradt, ahonnan indult. Mondjuk Deutsch Tamás is…;
  • Presszerék, Zorán, Illés, Cserháti, Máté Péter, soroljam?

Befejezem. Egy dolgot még kiemelnék azonban. Nem. Kettőt.

Lehet gyalázni visszafelé mutogatva az eddigi összes nem Fidesz kormány alatti miniszterelnökre, hogy ők aztán nem magyarok, csak azt is lássuk be, nem lennének most Önök sehol, ha azok nem úgy és azt tették volna, amit. Pozitív és negatív értelemben egyaránt. Magyarok voltak. Mind. Egytől egyig. Ugyanúgy magyar emberek választották meg őket, mint Önöket! Nem „fideszesek” nem szavazták meg őket, hanem magyarok voksoltak akkor mellettük.

Továbbá az Édesapámnak eszébe sem jutott volna magukra szavazni. Soha. Pedig rengetegen tisztelték, és minden oldalról. Mert letett valamit az asztalra. Valamit? Maradandót, úgy hívják az ilyet. Az édesanyámnak sem jutott volna eszébe. Embereket mentett meg. Nem keveset. Sokat. DE FACTO.

Mindketten magyarok voltak. Nagy magyarok. Igazak. Elfogadták Önöket, de mások mellett tették le a voksukat.

Mindezt, amit írtam fentebb nem Ön fogja továbbra sem eldönteni, Miniszterelnök Úr. Aki itt születik, aki itt tesz, aki itt dolgozik, vagy „csak” él, tanul, megy előre, vagy oldalt, talán néha hátra is, az mind-mind magyar. Ön Őket képviseli. A magyarokat.

Mindet. Egytől egyig.

A döntést e felett ne sajátítsa ki magának, mert ez tisztességtelen és gyáva viselkedés. A fenti felsorolt személyiségek, úgy is, hogy bőven van vagy volt köztük olyan, aki valamely oldalnak, bármilyen okból jobban kedvezett, mint egy másiknak, akkor is elvitathatatlanul magyarok voltak, így is maradnak fent, örökre, és mi, a többi magyar, így Ön is, büszkék vagyunk rájuk.

Lépjen rá arra az útra, ahol nem csak az Ön szavazói tartják magát annak, és fordítva. Próbálja meg.

Bármennyire is könnyű jelenleg ezen a morális szemétdombon kakasnak lenni, ha sokat kapar, egyszer csak szintbe kerül az átlag szárnyasokkal itt lent, a néppel, mert kifogy Ön alól a domb.

Szóval magyar vagyok. Értékekkel, hibákkal, naivan, álmodozón, büszkén, és gyarlón.

Olyan magyarosan.

…és Weber engem nem említett, az biztos.

Sz. G.