Onkológia Magyarországon = Kásler Miklós.  Nincs kérdés.

Az utóbbi években azonban, végtelenül sajnálatos módon és megkérdőjelezhetetlenül ő maga lett A kérdőjel. Ha és amennyiben valamiért neki is szeretnék szuperhős nevet adni, mint ahogyan ez megtörtént már mással, akkor a legnagyobb sajnálatomra azt kellene választanom, hogy 

A miniszter úr ugyanis az onkológia területén maradandót alkotott, mind szakmaiságában, mind elhivatottságában tényleg megkérdőjelezhetetlen volt. 

Akkor kérdem én, mi vitte rá ezt az embert arra, hogy elvállalja egy eleve torzszülött minisztérium vezetését? Leginkább az a kérdés merül fel bennem, hogy ott bent, az elméjében vajon milyen, közel végzetes, de legalábbis visszafordíthatatlan esemény mehetett végbe akkor, amikor vélhetően tudatosan lelépett a kitaposott ösvényről, mely addig a biztonságba és a megbecsülésbe vezetett , és elindult a totális zavarodottság által vezérelt nyilatkozat-bonanza felé...? Ő döntött így? Más? 

A minisztérium, melynek élére állt, azt a nevet viseli, hogy EMMI. Kifejtve: Emberi Erőforrások Minisztériuma. Alábbi területek tartoznak ide: 

1. családpolitika;
2. egészségbiztosítás;
3. egészségfejlesztési és betegségmegelőzési feladatok;
4. egészségügy;
5. foglalkoztatási rehabilitáció;
6. gyermek- és ifjúságpolitika;
7. gyermekek-, és ifjúság védelem;
8. kábítószer-megelőzés és kábítószerügyi koordinációs feladatok;
9. oktatás, ennek keretében a közoktatás, a felsőoktatás, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza;
10. kultúra;
11. sportpolitika;
12. szociál-, és nyugdíjpolitika;
13. társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása keretében különösen a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdítása;
14. tudománypolitika koordinációja.

Mindez egy, azaz 1 minisztérium alatt egyesítve. Viszont a kulcsszó ott van, hogy ez a szervezet mindezért FELELŐS: Lerágott csont, tudom, hogy hogyan lehet mindezeket a meghatározó "ágazatokat" egy fedél alá vonni, mert tudjuk, sehogy. Hacsak nem az a cél, hogy ezeket lenyomjuk, érdektelenné, és nem fontossá tegyük. Mivel pedig itt ez volt a cél, és Orbán Viktor céljai, eszközeiben legalábbis ritkán maradnak alul, ez aztán így is lett. A sport a minden, az kap mindent és visz mindent, így tehát nem lehet azt mondani, hogy a minisztérium sikertelen. Persze fontos a sport, de amíg mindennapos testnevelést várnak el egy tornaterem nélküli iskolákban, a folyosón, helyettesítő kémia szakos tanárok vezetésével, addig ez legalábbis puritán módszernek tekinthető.  

Ez az egész meg amúgy olyan Orbános gondolkodás. Olyan Viktoros. Működik is, mert panaszkodunk ugyan, meg jajongunk, de ezen felül: nagy semmi amit teszünk ez ellen - de ezt most hagyjuk. Amíg azon vitázunk, hogy egy stadion avatóján ki áll fel meg ki nem egy magyar lélek-segélyzenekar adott zeneszámára, mely lehet, hogy indokolt lett volna 1985 és 1990 között, de ma már enyhén visszás, akkor az EMMI jól teljesít. Ezért lapozzunk is. Jól teljesít. Ki a francot érdekel a kultúra, az oktatás, a kábítószer-helyzet, a felzárkóztatás és a közegészségügy, mikor van stadion? Senkit. Na ugye. 

Itt meg kell álljak egy pillanatra. Van, hogy az ember így elgondolkodik dolgokon. Na most, ha valaki egyszer veszi a fáradtságot, és utánanéz annak, hogy a fenti felsorolás által fedett területeken mennyien dolgoznak az úgynevezett első vonalban, vagyis terepen, értsd: ott, és hányan az ezen tevékenységek mögé biztosított minisztériumi támogatásban, továbbá ha netán valamelyik honfitárs az elköltött pénzek arányának utánanéz, akkor itt, ebben az esetben átélheti a SOKK fogalmát. Tegyék meg. Érdemes. Nem elszomorító, hanem szégyenteljes a mögöttes mondanivaló, a hatékonyság pedig kizárólag azon agyonterhelt, úgynevezett embereken múlik, akik próbálnak ellensúlyozni. Valamit, aminek az eltorzulását nem ők okozzák. Respect. Nevezzük nevén a gyereket: itt ezeket a területeket a magyar állam nem hanyagolja, hanem magasról "le....ja", viszont cserébe kapunk egy nyilatkozat és gondolat-parádét. 

Szemezgessünk ebből, éljünk vidáman, érezzük meg a gondolatiság mámoros varázsát! 

Jöjjön tehát a szubjektív Kásler mondta - Top 5!

5. A saját döntési jogkörébe tartozó keretéből 8 millió forinttal hozzájárul az Edda eljövendő szuper-koncertjéhez.

Hogy teljesen őszinte legyek, szeretem a régi Eddát. Persze felnőttem, szinte megöregedtem, ettől talán még jobban i sértem azokat a számokat, de ott valahol leestem erről a vonatról, amikor a földönkívüliek belülről kezdték el simogatni Pataky Attilát. Fura egy szerzetek, utazni csillió fényévet Attila belsőségei miatt, aztán hoci haza, de az ő dolguk. . 

4. Rövidültek a várólisták - sokkal. 

Nos, ezt 2019-ben többször nyilatkozta, és ha tetszik, ha nem, ez tény. A gondolat második felét viszont már kevesebbszer halljuk, mégpedig azt, hogy ez pusztán azért lehetséges, mert először azért van lista, hogy a listára kerülj. Innentől kezdve az első lista hosszabb, a második rövidebb. Rodolfo, Merlin, Tiborcz István, Polt Péter és Cini együtt sírnak a receptért. 

3. Magyarságkutató Intézet megalapítása. 

Tegyük fel, hogy ezt nem Orbán Viktor találta ki, hanem Kásler úr, mert akkor riszpekt. Álmodj nagyot, kérj sokat, kapj még többet. 2020-ban a költségvetésből ugyanis bagatell 1 milliárd 335 millió forintot. A központi téma: a magyar őstörténet megújítása. Igen, nem elírás. Ízlelgessék, hogy mit tudunk megújítani az őseink történetén. Nyilván azt, amit átírunk arra, és úgy, ahogyan nekünk az szimpatikus. 

2. A tíz parancsolat a legmegfelelőbb közegészségügyi program. 

Hülye lennék tagadni mindezt. De tényleg. Egyetlenegy parancsolatot kiemelnék azonban: "Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!". Sutba az infúzióval, a sok tesze-tosza kardiológussal, a reménytelen tekintetű történelem tanárokkal, az elesettekkel, stb. Akkora a lista, hogy letiltana a saját ujjam a gépelésben. 

1. A saját döntési jogkörébe tartozó keretéből 1 millió forinttal hozzájárul Szandi új lemezéhez.

Bogdán Csaba lehet, hogy elhagyta a pénztárcáját bevásárlásba menet, vagy drasztikusan megemelkedtek a férfi fodrászati költségek és az asszony megértő, de ez a nagylelkűség véleményem szerint elgondolkodtatóan emberi. Igen, nem tévedés. Ez az 5. helyen már szerepelt. Miért került mégis az első helyre IS? Mert, ha belegondolunk, ez a tett emberi. Felvállalta. Ennyi pénzből nem osztanak vissza. Ez saját maga. Ezért került az első helyre, mert ebben látszik sajnos a lényeg. 

A lényeg pedig az, hogy miért, és hogyan jut el valaki ide. Az országos, alanyi jogon szerzett, és megérdemelt megbecsüléstől a totális komolytalanságig. Pénz? Mert ismerős? Mert barát? Mert megmentett valakit, vagy segített valakin? Nem tudom. 

Mi ebből most annyit látunk, hogy lett az országnak egy nem várt tréfás szórakoztatója, akikből volt és van már elég, de most lett egy osztályon felüli, akinek mindez viszont rangon aluli. Kellene. hogy legyen. 

Remélem az. 

Szavazzunk hát: 

Halkan jegyezném csak meg, hogy az alázat az egy rendkívül nemes emberi tulajdonság. Viszont ha ezzel visszaélnek, és az adott ember ilyesforma hozzáállását kihasználják, azt én úgy hívom: gyalázat. 

...és igen, a lista erőltetett...és igen, emberekkel ezt tenni.....ahogy írtam két sorral feljebb.

 Sz G 

fotó: nepszava.hu