Álljon le az ország! Blokád alá a várost!

Ilyen, és ehhez hasonló, hangzatos hívószavak mögé szervezte a hétvégi megmozdulásokat az ellenzék és néhány szakszervezet. Aztán az lett a vége, hogy egy 18 éves lánytól várták a tutit. Hogy majd ő. Meg, hogy öten-hatan leülnek a Lánchíd közepén. Nagyszerű.

Na most vagy nekem maradt ki az elmúlt 7-8 év összes történése Magyarországon, vagy a komplett magyarországi ellenzéknek.

Tökéletesen megértem, hogy egy alaptörvényeiben is valóban demokráciában élő, azt gyakorló országban ezek mondjuk hírnek számítanak, és a megszólított politikusok néha még reagálnak is a tüntetők üzeneteire, de az ég szerelmére, ez itt történik, Magyarországon! Miért hiszi azt az ellenzék vízipisztollyal a kezében, hogy sikeres tud lenni egy atomháborúban, ahol a szerkezetet ledobó "fél" mindent tarol? Miért gondoljuk azt, hogy egy elképesztően egyszerű elvre felépített uralom ellen értelmiségi nyelven megfogalmazott, összetett mondatokkal kell felszerelkezni?

Miért képtelen a hazai ellenzék felfogni és megérteni mi történik?

Miért kell egy "nem-tudom-nem-értem-adja-be-írásban" médiaszolgáltatóhoz házhoz menni a ...., és fészbukon napokon át tudósítani onnan? MIÉRT CSAK A SAJÁT VILÁGUKBAN tudnak létezni? Értem a célt, de ez sajnos vagy nem érdekel már senkit azon túl, hogy küld egy "lájkot", és odaírja, hogy hajrá, jók vagytok, majd átkapcsol a tv2-re, vagy tényleg van olyan ember, aki elhiszi, hogy ettől fog változni bármi is.

Segítek. Semmi sem fog változni ettől.

Kihirdetni az összefogást, majd másnaptól gondolkodni, hogy hát nem is tudom....

Nem hinném, hogy bárkiben kétely támadna legbelül, hogy Orbán Viktor és a körülötte állók ezen ne szórakoznának elképesztően jól. Mondom jól. Úgy igazán. Egy Moldovába oltott Benny Hill Show-t néznek némi Sas kabaré felhanggal és csipetnyi Svejk érzettel. Mert ha nem így lenne, akkor elgondolkodnának egy picit jobban, és frappánsabb válasszal rukkolnának elő a tüntetésekkel kapcsolatban, semmint azzal amivel mindig, hogy "Soros". Mert ennyi elég is erre. Egy fáradt MTVA tudósító, egy kameraman, 2 mondat, és kész. Pont. Viszlát.

Az egésznek olyan érzete van, mintha Petőfi és körei anno úgy vágtak volna bele az akkori eseményekbe, hogy színes papírrepülőket dobálnak le egy szabadon választott épület első emeletéről. Mondjuk úgy tíz darabot. Aztán haza ballagnak, egy icce bor és szunya. Tudjuk, nem ez történt. Vajon miért? Pedig fb, twitter, akkor még sehol!

Mégis minek kell történnie ahhoz, hogy a mai magyar ellenzék felfogja végre mi a dolga?! Parlamentáris demokráciában a parlamentben kell politizálni, de ami itthon abban az épületben zajlik az egy fáradt kora nyári matiné egy 2 fős vándor-bábszínházban, háttal a közönségnek. Márpedig ehhez a legteljesebb profizmussal asszisztálnak, és amikor felveszik telefonnal Orbán Viktor, vagy Rogán arcát, azzal a kicsit lenéző, elnéző mosollyal, akkor pont azt teszik, hogy 0 fővel növelik a saját táborukat, és 100 fővel a Fideszét, mert az utóbbi rajongói az ilyen felvételekből pont azt látják, hogy a képen van valaki, akiről lepereg a "marhaság". Vagy azt gondolják, hogy azt a "ki-ha-én-nem" arckifejezést felvenni, és a nyilvánosság elé tárni bárkiben nóvumként fog lecsapódni? Nem. Nem fog. Mert azt már mindenki ismeri, látja, tudja, tapasztalja.

Milliárdok stadionra, sportra, külföldre, stb. Csodás. Erre az ellenzék válasza ugyan de ugyanaz már 6 éve. Bevált? Nem.... csak nekem jut eszembe, hogy talán akkor mást kellene mondani? Felfogni, hogy a magyar ember ingerküszöbét ez nem üti át?

Azt kell gondolnom lassan, hogy ha és amennyiben egyszer eszembe jutna bárhol méretes nagy hülyét csinálnom magamból, hát én random ráböknék egy ellenzéki pártra, és megkérdeném tőlük, az adott helyzetben, amiben épp vagyok, hogy szerintük mit tegyek. Azt gondolom, hogy a válaszukat megelőzné egy 3 hónapos kampány, hogy most akkor összefogunk ennek az embernek a gondolataiért, majd ennek a végén rájönnének, hogy hát igazából nem jó a másik ellenzéki párt véleménye, hallgassak inkább csak rájuk. Ezt követően utcára vonulnának előbb együtt, majd külön külön, majd szakszervezetekkel, esetleg néhány tinivel az élen, mert akkor majd ők megmondják, azután alakulna női egylet, meg fészbuk live arról, hogy erre a kormány mit reagál, majd bevonulnának egy közintézménybe ketten, hogy nekik joguk van, majd mikor odamegy mégis 2-3 ezer ember támogatni őket kijönnének, hogy igaz semmi sem történt odabent, de majd ha legközelebb jövünk fog, az tuti....és így tovább és így tovább.

Az a helyzet, tisztelt ellenzék, hogy abban, ami manapság itt történik ebben a reményteli hazában, az 50%-ban nektek is köszönhető. Azt kell megállapítanom, hogy teljesen jogosan és megérdemelten kapjátok a fizetéseteket a magyar államtól. Minden egyes forint, ami érkezik a számlátokra, azért tisztességesen megdolgoztok.

Mindeközben az Orbán Viktor Zrt. teljesen zavartalanul működik tovább, és kifejezetten hálás nektek azért, hogy a meló legnehezebb részét, vagyis az "önfényezést" tökéletesen elvégzitek nekik, helyettük.

Hajrá, csak így tovább, és nekem nehogy egyszer valaki véletlenül ne menjen be a Parlamentbe, immáron nagybetűvel! Nehogy véletlenül oda költözzetek mondjuk elé egy sátorba, és legyen alternatív kormány (még ha csak nyilván elvi is). NEHOGY!!! Mert ez nyilván kellemetlen lenne, meg kényelmetlen, meg hát akkor hol a menza, stb.... csak lehet, hogy erre már felkapnák az emberek a fejüket, és nem azt érzenék egyre jobban, hogy ti sajnálatos módon a fent említett Zrt. legszorgalmasabb alkalmazottjai vagytok, akik hajlandók elég sokszor kommunista szombatot is tartani...

Sajnos most ez van, és a változás szele egyelőre messze elkerül benneteket, így Budapest, este 8, a frizura tart. Csak néha a gerinc nem. Vagy akkor adjátok át a helyeteket másnak, mert szemmel láthatóan 8 év alatt egy, azaz 1 karizmatikus embert nem tudtatok kinevelni magatok közül, aki mögé oda lehet állni, és akit be lehet küldeni a Zrt.-hez, mint a "szakszervezetek" legvéresszájúbb vezetője. Nem volt ugyanis olyan kapitalista állam még a történelemben, ahol az igazi szakszervezeti vezető ne tudott volna kiosztani egy-két kokit a vezetőségi ülésen.

Jó, oké, azt hiszem nem értitek ez utóbbi áthallásos mondatot.

Kár.

Sz. G.

borítókép: mfor.hu

Mélyen Tisztelt Bayer Úr!

Tartózkodnék a blog által nyújtott névtelenség adta, pseudo-biztonságos fotelnácizmustól, ezért igen kúltúráltan igyekszem fogalmazni.

Továbbá az is lehet, hogy vannak Önben rejtett értékek, melyeket azonban nem pazarol el a "köznek", megtartja magának, otthonra, mert hiszen nem minden tartozik másra. Vélhetően otthon kedves, megértő, példamutató és a tettein keresztül megítélt embernek számít. Ez bizonyosan így lehet, mert hát akkor minek is tenné ennek az ellenkezőjét a külvilág előtt?

Tudja sokat gondolkodtam azon, javasolok Önnek itt egy szakorvost, aki megfelelő alapossággal megvizsgálná a légzésével kapcsolatos problémák miatt, mert szerintem kissé aggasztó milyen rendszerességgel és erővel fúj bele a mikrofonba, nagyjából minden második mondatot követően. Persze lehet, hogy ez csak egy kissé elhatalmasodott hangsúlyozási kényszer bizonyos témákkal kapcsolatban, ahol is igyekszik kihangsúlyozni, hogy Önt mennyire elszomorítja, hogy a bolygónk egészen addig egy nagy és értelem nélküli sártömeg, míg Ön ott egy-egy mondatával fel nem kapcsolja a kíméletlen, tűéles igazságosság örökké égő izzóját. Lehet ez is. Ennek örülnék.

Azon is töprengtem, hogy vajon a manapság sokat kritizált fiatal lány, Blanka hogyan lehet Önnek ellenfele. Mert hát tudjuk, nem az. Nemrég múlhatott 18 éves, és bár volt már humanoid a világtörténelemben, aki ennyi idős korára már királlyá, császárrá, fáraóvá, vagy csak "simán" mártírrá vált, de lássuk be, az említett fiatal hölgy még csak egy egyszerű hétköznapi ember. Mi dolga van Önnek vele? Most komolyan. 

Méltó ellenfél? Nem. 

A társadalomra veszélyes, önmegtartóztatásból elégtelenre vizsgázott állampolgár? Nem.

Iránymutatást adó személyiség a maga teljességében? Nem.

Kazinczy díjra pályázó valaki?

Akkor mi a baj, Bayer Úr? Ezek egyikében sem lehet Önnek méltó kihívója, lássuk be. Csúnyán beszélt. Tény. Nem tartom én sem jónak, hogy ilyen szavakkal illessen bárkit ilyen számú közönség előtt. Még Önt sem, bármennyire is lehetne ez helyénvaló. Tegye otthon. Egyedül. Egy üres szobában.

Ha és amennyiben ezt tenné Blanka, akkor kerülne pontosan ugyanarra a helyre a trágárságával, ahova Ön való, a mondanivalója nagy részével. A baj az, tudja mélyen tisztelt Bayer úr, hogy amikor Ön egy ilyenre a látott módon reagál, akkora pontosan azon háborodik fel, amit többek között Ön idézett elő. Ez olyan, mintha valaki a saját pattanása ellen tartana ügyészi beszédet. Persze ez nem pontos hasonlat, mert Blanka nem pattanás, Ön pedig azt a szót, hogy ügyészség még nem ismeri abban a kontextusban, mely nem csak egy helyreigazításról szól, hanem mondjuk egy, nettó módon a Btk. körébe tartozó cselekedetről- még.

Azt viszont ne felejtsük el, hogy Blanka gyakorlatilag egy gesztust tett ott, akkor, amikor azokat a bizonyos mondatokat a tömeg elé tárta. Gesztust bizony, mert volt annyira figyelmes, hogy azon a nyelven, vagy talán inkább stílusban szólaljon meg, mely nyelvezetet még Ön is ért. Megtette, és lám, működött is, hiszen Ön reagált rá. 

Azt speciel kevésbé értem, hogy az Öntől érkezett választ követően Blanka szülei miért nem reagáltak kissé, hát hogyan is mondjam...szóval "szerb" módon, élek a gyanúperrel, hogy mérlegeltek. Mérlegeltek, hogy a gyermekük miként beszélt, és most mit kapott vissza. Ezzel sajnos az a baj, hogy én bizony, ha a saját gyermekemről lett volna szó, bizonyosan nem rejtem véka alá a véleményem előtte, hogy ezt miért kellett tennie - négyszemközt. Viszont ugyanezzel a lendülettel kerestem volna fel Önt is - szintén négyszemközt.

Blankának is van felelőssége az általa kimondottakért, de Önnek is. A sor azonban Önnél kezdődik, mert azt a fajta "stílust" melyet Ön megenged magának, azt én gyökerestül irtanám ki, mert se nem irodalmi, se nem értelmiségi, de még csak nem is egyéni vagy érdekes. Nem. Egyszerűen alpári. Ilyenképpen pedig veszélyes mindenkire, a még teljesen meg nem érett emberekre pedig főleg. Ezt a tényt viszont mélyen tisztelt Bayer Úr maga nem ismeri fel. Vagy, ha igen, és szándékosan negligálja, akkor vessen magára. Jobban jár, mert higgyen nekem -és nem magamról beszélek-, elég sokan vannak, akik a "vessen" szót Önnel kapcsolatban igen gyakran használják, sokkal gyakrabban és vehemensebben, mint bármelyik élő magyar közéleti személyiséggel kapcsolatban. És, ha jól mértem fel szavaik mélyebb értelmét, nem ágyat vetnének.

Úgyhogy, ha megengedi, hogy összegezzem:

tegye meg, hogy magába néz, és ha ott talál valami tényleg érdekeset, és jót (szubjektív jót is akár), akkor azt elénk tárja megelégedésünkre. Mert igény lenne rá, ismeri a mondást. 

Ugyanakkor, ah pedig erre nem hajlandó, akkor ugyan sétáljon már be egy patikába, mondja el csak simán a saját családnevét jó hangosan, és higgyen nekem, én biztosan állíthatom: lesz, ahol tudnak adni olyat, amire a saját neve van írva, és hatni s fog. 

Jó egészséget!

Sz.G.

Tisztelt Ügyfelünk!

Örömmel tájékoztatjuk, hogy az Úr 2018. éve is sikeresen zárult az Ön számára! Ennek értelmében alábbiakban részleteznénk az Ön számára kiállított, úgynevezett Állampolgári Visszatérítési Számlát, mely tartalmaz minden olyan tételt, mely alapján bármely magyar állampolgár jogosult az Ön részére számlát kiállítani.

Kifejezett öröm számomra, hogy én lehetek az első.

Átlag Magyar Állampolgár Zrt. - Késedelmes Fizetések Osztálya - Beszedés

címlapfotó jogtulajdonosa a 24.hu

Tisztelt Olvasó!

Ez egy új blog. Magánember írja, aki nem kap ezért se vállveregetést sem egyéb szemmel látható jutalmazást senkitől, így sem Sorostól, sem Sorstalantól, sem hatalomtól és még hatalomra-vágyótól sem. Csak úgy íródik.

Felütésképpen egy olyan gondolatot osztok meg, amivel lehet, hogy egyedül vagyok, de az is lehet, hogy nem.

Arról van szó, hogy jelenleg van ebben a csodaszép országban néhány millió ember, akinek semmi de semmi érdeke, hogy ez a mi kis hazánk az is maradjon, és most nem a szép tavaszi tájra, vagy a nyári vízparti sétákra gondolok. Az egészben az a csodálatos, hogy ez a néhány millió ember tartozhat bármelyik politikai oldalhoz. Elítélni igazán nem lehet őket, mert van akinek a munkahelye és így a családja megélhetése forogna kockán ha hangot is adna nyilvánosan annak, hogy valami nem kerek. Ugyanakkor ha van is olyan, aki felfogja, és tesz is valamit azzal, hogy kimegy mondjuk 1-2 tüntetésre -de ennyi-, azt pedig azért kell megérteni, mert a kis valami is több, mint amit adott esetben az elmúlt 30 évben tett a közjóért, így végső soron magáért.

Csakhogy lenne itt még valami kis apróság, ami sokaknak a felelőssége.

Ez pedig a tökéletes kiszolgálása a jelenlegi hatalomnak. Mert jelenleg ez folyik tüntetés-hullám, és ellenzéki politizálás elnevezés alatt.

Ellopták a magánnyugdíjpénztári vagyont. Történt valami? Semmi.

Épülnek halomszám a stadionok, mind itthon, mind külföldön. Tettünk ellene valamit? Semmit?

Rohadnak el a kórházak, ezek egy jelentős részébe, vagy adott osztályokra az emberek gyakorlatilag haldokolni mennek be, és ez nem az orvosokon vagy a nővéreken múlik. Tettünk ellene valamit? Nem.

A szemünk előtt zajlik az európai pénzek egy kézbe központosítása, minimum 30-40%-os felár mellett, előre, és okosan módosított jogszabályok által garantált környezetben, kivitelezések és cég-átjátszások útján. Felemeltük a hangunkat ez ellen? Nem. 

Épülnek agyonkövezett főterek fák nélkül és hozzá csodálatos utcai közvilágítások. Köhintettünk egyet esetleg, hogy azért álljunk már meg egy pillanatra? Nem.

...és nem folytatom a sort.

Az történik, hogy civil kezdeményezések, és/vagy "hű-de-nagyon-demokratikus" ellenzéki megmozdulások vannak, szó szerint. Megmozdulnak, és egy adott napon elmennek egy adott város, jellemzően mondjuk Budapest egyik pontjából a másikba, majd ott megállnak, megdobálnak 1-2 szerencsétlen rendőrt, majd haza mennek.

Na most egy igazán demokratikus országban a fenti "bűnök" felsorolása elég lenne ahhoz, hogy az adott kormányt, azok rokonait, de még az utcájukban lakókat is egy életre eltiltsák a politikától és a közélettől. Nálunk? Nálunk mindezek elkövetéséhez idilli mosoly, lenéző gúny, és egyfajta pillantás jár, amolyan "no, Béláim, hát tulajdonképpen ha erre vagytok képesek, akkor mi ezt köszönettel folytatnánk is, de nem csak úgy, immel-ámmal, hanem úgy istenesen, ameddig esetleg mi magunktól el nem szégyelljük magunkat". Erre pedig a jelek szerint várhatunk.

Ez ellen kevés bemenni egy "TV" székházba, ott filmezni, majd másnap kijönni onnan egy jogosan tüntető tömeg elé, és azt mondani: "na, milyenek voltunk? Jók, mi? Lázadunk! Ez egy új kezdet!" Minek a kezdete? Épületekbe-bejárkálásnak?! Ez gyenge. Életemben annyi megszeppent embert nem láttam egy helyen és időben, mint ott, akkor, amikor az MTVA székházból az ellenzékiek kijöttek. 360 fokban forogtak a fejek 1-2 órát, majd mindenki hazament.

Ez ellen kevés hetente utcára vonulni 2-3 ezer embernek, vicceseket, vagy hangzatosakat kiabálni, majd hazamenni.

Ez ellen kevés csak úgy lenni. Ez a helyzet ordít, de hangosan és folyamatosan egy, azaz 1 olyan emberért, akibe nem tudna belekötni az uralkodó rezsim, akinek van minimális karizmája és karaktere, tud beszélni, van agya és elképzelése egy demokratikus országról. Nem kell több. Ennyi viszont minimum, és ettől mérföldekre vagyunk.Már-már egy szimbólum is elég lenne...

Jelenleg az folyik, hogy a tüntetéseken hangzatosan skandált "NEM HAGYJUK!" rigmusba belecsempésztünk magunknak egy felkiáltójelet. Ez ma úgy hangzik valójában, hogy "NEM! HAGYJUK!".

Márpedig ez meglehetősen nagy különbség. Jelenleg azt hisszük, és reménykedünk eseményről eseményre, hogy na, most talán történik valami, és lesz valaki, aki ha mást nem, de karizmát mutat. Csak sajnos semmi sem történik.

Amíg pedig ez így marad, addig mindeközben az uralkodó rezsim otthon ül feltett lábbal a tévé előtt vastag pamutzokniban, kortyol egyet a jó forró teából -esetleg ránéz a telefonon a beérkező üzenetek között a bank által küldött valamelyik sms-re, de ez szabadon választott- miközben hálát ad az égnek és az elmúlt kb 40 évnek, hogy ezt így el is rendezi még mindig helyette.

Nem kívánok én véres forradalmat, vagy szabadságharcot, vagy bármi hasonlót, de ami most folyik, az olyan szinten mások kottájából történő hamis esküvői zene, ahol a menyasszony és a vőlegény már tőlünk réges-régen eltávolodva mulat.

Mi meg ott állunk, csapkodjuk a bokánkat és füttyentgetve járjuk a csárdást.

Vagyis a csordást.