Mindenki gondol amit akar. Egy darabig.

Önállóan Gondolkodó

Önállóan Gondolkodó

The Land of the BRAVE: Hungary

Virus? Recession? ...peanuts

2021. április 14. - Önállóan gondolkodó

orban-viktor-parlament-406202.jpg

Looking for THE real brave men on this planet?

You've found them. It's us, Hungarians. Why? Just some numbers to let you understand why we are THE chosen nation. 

In 2020, in the middle of the Covid-19 pandemic, Hungary decided to spend:

  1. 290 billion Forints on investments being related to sport activities (new stadiums, etc.);
  2. 150 billion Forints - have been given to the Church;
  3.   60 billion Forints for healthcare.

Well done there.

Furthermore, the Hungarian State decided to host a world exhibition, named "One with Nature". In fact, this will be an international fair for hunters. Impeccable name selection, isn't it? The cost? Peanuts! 67 billion Forints. Meaning only some 7 billion MORE than the entire amount spent in 2020 for Healthcare in Hungary. Oh, and just 1 small particular: the entrance gate will be built of 10 tons (!) of deer-antlers, and will be 16 meters high and will have 20 meters of width. Cool.

Still, this is nothing, the best is to come, as in 2019 we've decided to rebuild the railroad between Budapest and Zagreb, for some ridiculous 750 billion Forints, and the methodology of the financing is, I guess, unique: the entire operation will be covered by a loan given by China. Well done there as well! The return of the investment is predicted to be realized in about 200+ years. Great. Well done there indeed!

...and, we didn't stop here! Just now we have decided, to support a bit the erection of a Chinese university in Budapest, by adopting an already "successful" scenario: 100 billion Forints are donated by the Hungarian State, the remaining 450 billion Forints will be covered by a loan coming from China, while Hungary gives the required land for free, and we accept that both the construction company and all workers will come from China.

Read this last paragraph again and please, try to understand it!

Oh, almost forgot it! We have just decided to relocate the Hungarian Ministry of Finance into the Castle on the hills of Buda, for an almost invisible 55 billion Forints.

I guess by now all of you will understand, how brave and good we are.

Who else would be capable to do all this?

Nobody.

Exactly.

photo: portfolio.hu

 

 

 

 

Naiv puhány értelmiségi poszt. 300 milliárdért ÉSZ-védelmi rendszer nincs?

Az agyunk kapacitása legyen már legalább 2%, ne a GDP arányos hadászati költés...

htka.jpg

Én mindent elhiszek. Tényleg.

Nem költöttünk annyit a miniszterelnökünk második kedvenc hobbijára eddig, mint amennyit kellene NATO-ilag. Szuper. A csillagok megint kedvezően állnak, így hát nosza, hozzuk be ezt a lemaradást. 

44 csúcstechnológiát képviselő új harckocsi, 24 önjáró löveg, eddig ezeken csámcsogtunk az idén.

Ezeken felül sok milliárdért lőfegyverek, géppuskák, pisztolyok, stb. Ezen kevesebbet.

Most pedig 300 000 000 000 forintért légvédelmi rendszer egy már nagyon mosolygós amerikai nagykövet közbenjárásával. Ráadásul úgy, hogy ezt a 2020. évben, tehát idén szeptember végéig le is kell bonyolítani. Háromszáz milliárd, kb másfél hónapon belül. 

Nem rossz. 

Ezekkel kezdjük elérni a NATO által megkövetelt GDP-arányos 2%-os szintet. Csodálatos!

Na most lenne 1 kérdésem: ha már annyi de annyi mindent magasról le...unk amit a csúnya nyugat erőltet ránk, akkor miért pont ezt vesszük komolyan?

Miért a katonáskodás - foci tengely mentén leszünk mi igaz hazafik? Volt idő (és remélem nem lesz), amikor ez indokoltnak tűnhetett, akár mindkettő is, na de most, manapság? Mégis kik fognak minket lerohanni, megtámadni, megfenyegetni? A nyugat? Az. A kelet? Na persze. Dél? Észak?! Ki? ....de legfőképpen MINEK?

Annyira megváltozott a világnak ez a része, ahol mi vagyunk, hogy ha valami mellett kiállhatnánk, az az, hogy ne legyen ennyire általános a NATO által megszabott számok mátrixa. Na ebben lenne spiritusz. Azt nyilván aggyal rendelkező ember nem gondolja, hogy ha "csak" 1%-ot kellene erre költenünk, akkor a 2%-ot elköltő országok azonnal lerohannának minket.

Vagy kik ellen kell mindenképpen mindez? Melegek? Romák? Nem keresztények? Gombfocisták? Sapka nélküliek? Füstszűrőt használók? Volonok?

Nem fogok belemenni, ennyi pénz mire lenne elég, mert ez a magyart olyan szinten nem érdekli, hogy az valami csodálatos. Ami több, mint 10 milliárd, az nincs. Ahhoz nincs közünk. Ezért nem létezik. 

Tehát hagyjuk a lélegeztetőgép kontra F-16 számokat. Ja, előbbiből van eladó, ha esetleg valaki tudna potenciális vevőt....

No de tényleg. Mennyi értelmes embert lehetne képezni ebből? Sokat. Mennyi kórházra lehetne költeni ebből? Néhányra. Mennyi szép kis focipályát lehetne szétszórni belőle az országban? Sokat. Még az is jobb. 

Nem fenyeget minket senki. Így aztán felőlem az sem lenne baj, ha a 10 millió focista országává is válnánk ezekből a pénzekből. Mert mennyire valószínű az, hogy amikor az osztrákok lerohannának minket, mi erre egy visszahúzós csellel meg két köténnyel válaszolnánk? Ugye, hogy ez nem reális....

Akkor már inkább ez. Legyen foci. Legalább mozgunk.

Miniszterelnök úr. Nem kell nekünk annyi délceg honvéd, aki a hazáját védeni hivatott, mert hát valóban becsülöm őket, de attól a tény az jelenleg az, hogy ők 99,9999% eséllyel úgy mennek majd nyugdíjba, hogy ellenséges katonát csak dokumentumfilmből fognak látni. Szerencsére - és ezt is kívánom nekik. 

Legyünk inkább valódi futball nemzet, de tényleg! Olyan igazán kompromisszummentesen! Járjon mindenki éjjel nappal nemzeti mezben és sípcsontvédővel, de hagyjuk már ezt a katonásdis vonalat....na!

Nem azt mondom, és nem is szeretném, hogy mindenki flower-power cuccban járjon, és éjjel nappal hangszórókból szóljon az Imagine, de ha mondjuk a saját nemzetünk értelmi képességeinek javításán akarnánk inkább dolgozni, higgye el kérem, még az unokái is megköszönnék majd.

Az agyunk kapacitása legyen inkább 2%, törekedjünk erre, ne a GDP arányos hadászati költés...

Álljunk a sarkunkra, és katonásan mondjuk azt, először lassan, hogy t-o-v-á-b-b -- t - a - n - u - l - á - s.

Na még egyszer, most egyszerre!

Sz G

 borítókép: htka.hu

 u.i.: csillámpóni nem volt az írásban mégsem.

 

 

HUNGARIAN LIVES MATTER

hlm.png

Ha "másért nem", hát azért, hogy legyen magad hova tenni, viszonyítani, vagy éppen azért, hogy mások tudjanak Téged hova rakni.

Sorolnám:

  • számít minden Indexes. Az is, aki felmondott (és elmehet ahova akar mindenki, aki azt gondolja, hogy ez valami nyomorult baloldali vagy milyen konspiráció), és az is, aki nem. Mert aki ezt olvassa, az csinálta már valaha azt, hogy mondjuk úgy kb 80-90 munkatársával együtt felmondott egy olyan vaskohóban, ahol a környéken mondjuk csak méhészet van, de kohászati üzem zéró? Aki nem, az pedig azért, mert szembesülnie kellett, hogy van az a pénz, amiért korpás lesz a haja, még ha lehet, hogy csak kicsit is.....nem tudom, vagy nagyon? Mindegy. Megtette - és nem tette meg. Magyar mindkettő;
  • számít minden KESMÁs. Mert igazi újságíróként átélni mondjuk Borsodban, de akár Zalában, vagy bárhol, hogy vagy ez, vagy akkor méhészkedés a kohók között. Én őket is sajnálom, főleg mert nem voltak annyian, hogy "80-90 ember egyszerre" meglegyen. A kopi-pészt világa ott elképesztően kemény lehet;
  • számít minden Fideszes. Egy részük mert hisz, másikuk mert fél. Lehet gyűlölni azt, aki hisz? Legyen az bármi? Igen, persze. No de kell is? Nem. Lehet utálni azt, aki fél? Lehet, de nem igazán okos dolog.  Helyezd magad máshova. Nézd onnan és tégy máshogy!
  • számít minden szoci meg ballib. Egy részük mert hisz, másikuk mert fél. Lehet gyűlölni azt, aki hisz? Legyen az bármi? Igen, persze. No de kell is? Nem. Lehet utálni azt, aki fél? Lehet, de nem igazán okos dolog.  Helyezd magad máshova. Nézd onnan és tégy máshogy!
  • számít minden magyar, aki jobboldali, konzervatív, mérsékelt, de nem fideszes. Van ilyen, sok. És fideszesnek nevezni őket valaha nem volt szitok. Mára szitok a fidesztől nem annak nevezni őket. Kár, mert kell a konzervatív jobb oldal. Kell a nyugalom, a megfontoltság, a kultúra, a minden, ami ehhez tartozik. Sajnálni lehet, aki félelemből szavaz, de elítélni nem. Jobbat kell tudni nyújtani, és ha azt nem választják mégsem, akkor az már egyéni felelősség, nem társadalmi. Amíg viszont nem tesz senki semmit, marad a felelősség. Egyéni szinten is. Elítélhető így is? Ha megélhetési vagy akkor gyáva vagy? És Te?....
  • számít minden magyar, aki baloldali, liberális, mérsékelt, de nem mszp-s vagy DK-s. Van ilyen, sok. És liberálisnak nevezni őket valaha nem volt szitok. Mára szitok a baloldalról nem annak nevezni őket. Kár, mert kell a mérsékelt baloldal. Kell a nyugalom, a megfontoltság, a kultúra, a minden, ami ehhez tartozik. Sajnálni lehet, aki félelemből szavaz, de elítélni nem. Jobbat kell tudni nyújtani, és ha azt nem választják mégsem, akkor az már egyéni felelősség, nem társadalmi.- Amíg viszont nem tesz senki semmit, marad a felelősség. Egyéni szinten is. Elítélhető így is? .... Ha megélhetési vagy, akkor gyáva vagy? És Te? .....
  • számít minden nyugdíjas, és számít minden fiatal felnőtt. ...és nem egymás kárára, és nem tisztelet nélkül, és nem megértés nélkül. Egy mai fiatal néz a nagyszülőkre tátott szájjal? Egyre kevésbé....és a telefon nyomkodása nem helyettesítheti soha az összemosolygást. Az igény utóbbira csökken a fiataloknál, és nő az időseknél. Nem lehet beavatkozni, egyéni sorsokra kell bontani, de összességében sajnos ez a hajó egyre inkább távolodik.... A tiszteletnek a kor felé maradnia kell. Ez tisztelet. Nem politika, nem "fősodor", nem semmi...Tisztelet. Szimplán. Szerintem a hajókötél már el is szakadt;
  • számít minden troll, számít minden komment, számít minden Vélemény. Igen, az utolsó szót nagy V betűvel írtam. A vélemény tesz minket első körben láthatóvá az interneten. Adjunk magunkról olyan képet, amit elvárnánk, hogy másokban megjelenjen rólunk. Függetlenül attól, hogy ballib, joblib, középlib vagy alsólib, netán konzervnyák vagy libernyák vagy bármi. Jaj.... elragadott a politikusi hév. Még jó, hogy nem vagyok az;
  • számít minden cigány. Számít minden nem cigány. Számít mindenki. Ha nem értjük a különbségeket, akkor biztosan nem fogjuk látni az egyezőségeket sem. Ennyire rohadtul és marhára pofon egyszerű. Csak kezdjük el kimondani....
  • számít minden tanár. Tanítottál már? Volt benned valaha az a fajta felelősség, hogy egy kialakuló agyat a mederben tarts? ...és írtál már tankönyvet? Tényleg? ... no mesélj .. milyet? Mi volt benne a TAN?
  • számít minden munkanélküli. Mert hogy (többek között) ők nem számok. Mindenki volt már az, ha bevallja, ha nem. Viszont mára ők csak számok. Elsikálandó számok. Támogatás? Milyen? Valódi? Mondott? Kézben lévő, költhető, vagy tanulható? Mit kell adni? Hm? Válaszokat a legkönnyebb. Lehetőséget már nehezebb.
  • ........

 Ez fent mind magyar. Minden magyar és mindenki az.

SZÁMÍT, hogy ki vagy, kedves Olvasó!

Az, hogy ki vagy Te valójában, vagy az, hogy ki Ön igazából több helyen, sok mindenben és eltérően fog megmutatkozni. Ott kezdődik az egész, hogy ki, hogy melyikünk hogyan és milyen módon viselkedik közösségben. Igaziban, virtuálisban, mindegy. Amikor magunkban vagyunk akkor csak a lényegi "mi" van ott.

Amikor már ketten, akkor már kétfelé nézünk. Pedig lehetne 1 felé is....mert senki nem mondja, hogy nem akarjuk ugyanazt.

No de persze akkor már lehet két arcunk is, de maradhat egy is. Önökön, Rajtatok múlik. Az egyik arc elhihet mindent, vagy szidhat mindent, de sajnos az van, hogy a két arc.. egy ugyanazon fejen...legalább egymást nem kellene, hogy elhiggye, mert addig ez inkább egy kórkép, semmint emberi jellem.

...mert a két arc, ha tetszik, ha nem, ugyanazon a fejen van.

A sajátunkon.

...mert nincs másik fejünk. 1 van....és PONT ANNYI látszik belőlünk, bárhonnan nézzük és bárki is nézi azt.

1.

Sz G

Libernyákok háton, konzervnyákok lábon?

Süllyedünk, most már központilag...

index.jpg

Azt nem állítanám, hogy csütörtök esténként megfeszülve feküdnék le aludni, tudván, és várván, hogy T. Miniszterelnök Úr másnap reggel igét hirdet majd, de az tény, hogy érdemes odafigyelni Bölcs Vezetőnk szavaira a hét utolsó munkanapjának reggelén. 

Nem csak azért, mert az ott elhangzottak nagyjából 99,99%-os, de leginkább szó szerinti pontossággal meghatározzák az elkövetkező hét kormányzati kommunikációját, ide értve az összes MTVA adást és KESMA kiadványt, hírt, vezércikket, stb.

Eddig megértem.

Központilag kimondatott, aki lehozza hű és megbízható, nem nagy meló, gondolkodni sem kell, csak verbális kopipészt. Egy az út, egy az irány, még csak megizzadni sem kell.

Azt viszont valami elképesztően unom, és úgy nagyjából kikérem magamnak, hogy azért, mert pl én sem értek egyet azzal, amivé a Fidesz vált, akkor automatikusan libernyák lennék. Két út van. Vagy hiszel az egy Istenben Miniszterelnökben, vagy liberális sorosbérenc nemzetellenes gyász vagy. Liberálbolseviknáci.

Az, hogy esetleg van olyan, vagy olyasvalaki, amit, vagy akit a Fideszből elhiszel és hihetőnek érzel, az nem jelent feltétlen odaadást, és azt meg végképp nem jelenti, hogy a mai "ellenzékből" mindenki okosnak vélsz.

Van önálló gondolatunk. Sokunknak.

Tudom, hogy ez megbotránkoztató, de hát ez van.

Olvasunk sajtót innen is és onnan is, sőt, még külföldi lapokat is, és akkor úgy kialakul egy véleményed. Na, hát ez viszont sajnos nem ér. Nálunk nagyon nem. Zavaró és felforgató a tájékozottság a lakosság köreiben.

Azt pedig lassan fel kellene fogni, hogy van olyan ember, aki nem csak és kizárólag előre-hátra működő nyakizmokkal rendelkezik, mely Fidesz szólam hallatán aktiválódik, és mégsem libernyák.

Az pedig, hogy ilyen jelző egy ország miniszterelnökének szájából jön elő, az számomra még itthon is meglepő.

Ezzel gyakorlatilag zöld az út a sutyerák, a szocerák, a degenerált, a nyomorék ellenzéki barom, és hasonló kifejezések felé, és NEM egy blog alatti kommentben, oldaltól független, ún "fotelnácik és trollok" szájából, hanem államilag, központilag, nemzetileg. Nem mondom, van hova feljebb minden ellenzéki pártnak, mert képtelenek felvenni a tempót sajnos, és érdemben mozgósítani embereket (néhány üdítő kivétellel persze), de erre az útra nem kellene rálépni.

Lassan elfogadott lesz leköpni az utcán egymást? Eljött az idő a nyers, tűrt, sőt, támogatott, központi nyomoroncozásra? Kíváncsi vagyok nagyon, ezt a kifejezést is átveszi-e a közmédia.

Meg kellene állni a lejtőn, Miniszterelnök Úr! Nyilván észrevette már Ön is, hogy teljesen mindegy mit csinál, vagy mond, nem fog egyik kevésbé rokonszenves döntése után sem értelmezhető vagy tényleg érzékelhető ellenállásba ütközni. Lehetne ezt úriemberesebben intézni, ugyanezzel az eredményességgel - bár ez a kifejezés némileg érdekesen hangzik ebben az esetben.

Kérem, ne menjünk már lejjebb. Elég Hollik és Tuzson Urakat hallgatni és nézni, majd ők viszik ezt a vonalat, úgy, mint eddig.

Ön maradjon ki ebből, ha kérhetem.

Szívességet tesz magának, és a "népének" is, higgye el...

Ne vigyük le a témákat a tálcáról az istálló földjére, mert ennél tényleg többet érdemel ez az ország.

 

Köszönettel:

egy un-libernyák

vagy illibernyák

jövőbeni sutyerák

fotó: blikk.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bogdán László valódi öröksége

Az első ember, aki ki merte mondani. Jól.

bl.jpg

Már írtam róla a napokban. De nem arról, amit itt hagyott.

A tényeket hagyta itt. Illetve...lehet, hogy azokat elvitte magával.

Nem a mellébeszélést. Nem az álszent takarózást egy népcsoporttal. Nem a szavazatok vadászatát. Nem a népszerűség keresését.

Én nem ismertem személyesen, de tekintve, hogy éppen elkezdtem a cigányság helyzetéről egy sorozatot írni, felmerült, hogy megkereshetném őt is. Akkor merült ez fel, mikor meghalt. Sajnos így van.

Akkor esett le, hogy azt az embert nem kérdeztem meg, aki első volt abban, hogy nem nekünk kezdett el magyarázni meg érvelni a cigányság védelmében, vagy mellett.

Hanem a cigányságnak.

"Pacekba".

Kimondta amit ki kellett. Megmondta ahogyan a dolgok vannak...és ennyi.

Aztán tett. Nem csak mondott, hanem cselekedett. Rengeteg emberről mondják ezt, aki éppen elment közülünk, tudom. Az a nettó és nyers különbség, hogy ő előbb tett, aztán, ha kérdezték minderről, hát válaszolt. És..elvolt úgy is, ha senki sem kérdezte. NEM azért tett bármit, hogy aztán erről majd jól megkérdezzék.

Magasról lenézte a beszéddel nyerészkedőket, a haszonleső sors-megváltókat, akik a "jaj-de-megértelek" mögé bújtak.

Annyira cigány volt, annyira jól kimondta amit kellett, hogy amikor hallgattad, semennyire sem gondoltál a cigányságra. Lehetett volna indián, eszkimó, madár, fa, bármi. A szavaiban az volt, hogy ember az ki áll, beszél, vagy tesz. Kiáll, átbeszél, megtesz. Mit is számít "honnan"?!

Nevetett azon, hogy valaki náci, és azon is, hogy cigány.

A hitelességének és semmilyen népcsoporthoz tartozásának lényege az volt, hogy igenis nagyon tartozott valahova. Mint nagyon kevesek.

Senkit nem akart semmivé tenni - megítélésileg. Mindenkit akart mindennek - cselekedeteikkel. A sajátjaikkal. Ezek mögé bújt, és onnan leselkedett ki néha, hogy vajon azok, akik miatta lettek "tevők", vajon mennyire élvezték ezt? Elárulom: nagyon.

A pofámról leszakad a bőr, hogy nem kerestem meg. A pofámról leszakad a bőr, hogy kik nem hangoztatják jelenleg sajnálatukat.....vagyis. Talán örülök. Mert legalább tudom kiket nem fertőzött meg a "a rohadt életbe, mennyire igaza van, és ez valójában mennyire egyszerű..." gondolat.

Engem sikerült.

A hősök nem születnek. A hősök nem halnak.

A hősök ott vannak.

Ahol kell.

Amikor kell.

Ne kérdezd miért, a választ majd megadja a saját agyad ha megérted őket.

Bogdán Úr (nekem nem volt Laci, nem ismertem): köszönöm, hogy egy pillanatra tudott jó tükör lenni.

Kétoldalú.

 

Köszönettel: egy elkésett.

 

Sz G

 kép: hvg.hu

 

 

 

Schmidt Mária szót tévesztett!

Avagy 1 szavunkon múlik, hogy szélsőjobbos vagy szélsőbalos vagy...

1269287.jpg

Az a helyzet, hogy a jelenlegi "kurzus" tematizálási kényszere olyan szinten van, amit nem nagyon kell sem magyarázni, sem értelmezni. Foglalkozni sem kellene vele, de ez sajnos nem lehetséges.

Jobb oldali, nevezzük "konzervatív" gondolkodáshoz és világnézethez közelebb álló emberként elképesztően egyedül érzem magam itthon jó pár éve. Valahol ott állok én középen, mert ha valami jó ötletet látok/hallok, nem érdekel kitől és honnan jön. Elismerem. A hülyeségtől meg a hideg ráz, függetlenül attól milyen kis zászlócskát lobogtatnak közben.

Viszont ma már a szeretett Hazámban ott tartunk, hogy ugyan de ugyanazt a mondatot lehet kimondatni bármelyik oldallal, az alanyt kell csak kicserélni benne, és akkor 50%-os azonosulás áll be.

Na ennél remélem már nem lesz lejjebb, remélem, hogy megcsíptük az alját, mert ideje lenne visszapattanni a realitásba.

Egy intézmény igazgatója, Schmidt Mária bírta azt mondani, hogy:

A Nyugat már nem szabadságpárti, hanem szabadságellenes, nem toleráns, hanem kizárólagosságra tör. Nincs kegyelem, elhurcolnak mindenkit, aki szembeszáll a balliberális elittel. Szükség van a kultúrharcra

Nos, ott tartunk, hogy akkor most cseréljünk ki 2 szót az első két mondatból:

Idézet "tőlem":

Magyarország már nem szabadságpárti, hanem szabadságellenes, nem toleráns, hanem kizárólagosságra tör. Nincs kegyelem, elhurcolnak mindenkit, aki szembeszáll a konzervatív elittel. Szükség van a kultúrharcra

Bár ott még nem tartunk, mint keleti nagy testvérünknél, hogy de facto elhurcoljanak embereket (néhány kivétellel), aki szembeszáll az aktuális kurzussal, meg a konzervatív szó behelyezése a balliberális helyett erős, de azért a példa kedvéért megéri ilyen szemszögből is olvasni. Erős, igen, mert én a konzervatív gondolkodást nem a liberális ellenpéldájaként gondolom, hanem azt szeretném megértetni, hogy a kettő együtt ad alaphelyzetben 1 embert.

Naiv..tudom.

Ez a Schmidt Mária nyilatkozat olyan kicsit, mintha a nagy észak-koreai vezér arra hívná fel a figyelmet, hogy mindenkit meghurcolnak, aki vele egyetért.

Vagy valami hasonló....

Sz G

fotó: nepszava.hu

 

 

 

 

Egy JÓ ember értéke.....és hírértéke

Bogdán László halálának híre ne legyen már "megfontolandó"...!

 rip.jpg

Olvastam és hallottam a szomorú hírt, miszerint Bogdán László, Cserdi polgármestere elhunyt. Épp azon gondolkoztam, hogy nagyon remélem, nem fog az történni ilyenkor, hogy úgy 200 "nagyon közeli" celeb barátja lesz hirtelen, akik majd arról posztolnak, milyen mély barátság fűzte őket hozzá, és már mennyire hiányzik nekik. Olvastam néhány ember nyilatkozatát, akikről köztudott volt, hogy jó viszonyt ápoltak vele, és voltak köztük igen szép gondolatok. 

Én semmilyen módon nem ismertem, de példaértékűnek láttam mindazt, amit helyben tett a közösségért, és azt gondolom, hogy sokkal, de sokkal nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna gyakorlatilag bármelyik média részéről az a fajta hozzáállás, amit ő képviselt. Ne veregesse a vállát senki, hogy jaj, te szegény, sokkal inkább ragadjon lapátot, seprűt, esztergagépet, de akár számítógépet vagy telefont, és TEGYEN. Ott, helyben, hogy lássák, hogy érezzék az emberek, hogy így is lehet, hogy alapvetően.....így kell, így kellene. 

Ezt éreztem én abból az emberből, aki ki tudja miért, és azt tette, amit. 

Van, ahol erre majd akkor most "ráülnek", remélem minél kevésbé. Remélem lesznek olyanok, akik folytatják azt, amit elkezdett, úgy, ahogy tette, és hírét viszik, remélem, minél többen.

....

Azt viszont, most, amikor ezt írom, már látom, hogy az Origo olvasói nem fognak ezzel a gondolattal túl sokat bíbelődni. Mert hogy ott ez nem hír. Elfogadom, hogy nem mindenki lehet népszerű mindenhol, és ismétlem, semmilyen módon nem ismertem az elhunytat. Azt viszont gondolom, ha már Farkas Flóriánnak sikerült mosolyogva úgy a seggére verni néhány bagatell milliárdnak, hogy haja szála sem rebbent igazán (de meg merem kockáztatni, a szemöldökét sem húzta fel az átlagosnál jobban), akkor egy olyan ember esetében, akinek sikerült időről időre hangossá tenni egy kistelepülés nagyszerű példáját, ahol a milliárd szót legfeljebb hallomásból ismerik, mindezt olyan normálisan tálalva, hogy a származása, a tettei, és ahogyan ezt képviselte, kihúzták azt a bizonyos kérdőjelet a cigányság szó után sok ember fejéből, akinél ez ott volt, így aztán, nos.... illett volna megemlíteni legalább.

Miért emelem ki, hogy cigányság? Azért, mert Bogdán László élete erről szólt. a JÓ példáról. Másodlagosnak gondolom, hogy másról is. Ki kell mondani, amit ő kimondott, meg kellett hallgatni. JÓ volt hallgatni, és még jobb látni. Amit tett. Mert tett.

EZ ÉRT annyit, és remélem érni is fog, hogy többet jelentsen a nyugat hanyatlásánál, a baloldal elásásánál, és megannyi bulvár ízű cikknél. Az álmom, hogy egy ilyen ember pozitív hír legyen. Mindenhol. Ez nem lehet más. 

Isten nyugosztalja Grant Imahara műsorvezetőt. Láttam a tévében őt is. Ő szerepel az említett oldalon, eléggé az elején. 

Nyugodjanak békében!

Mindketten.

 

Sz G 

Pármilliárddaltöbblettisztán

Van egy ország, ahol a milliárd kevesebb, mint az ezer

zse.jpg

...és ez az ország Magyarország. A hazám.

Gonosz, néhol aljas, de zseniálisan kitalált kommunikáció, a társadalom zsigerivé vált fásultságának felismerése és maradéktalan kihasználása, közbeszéd tematizálása, egyszerre maximum 2 üzenet folyamatos "beültetése", a jogrendszer valaha tapasztalt legnaprakészebb változtatása, a 24 órával korábban történtek törlése a közösségi emlékezetből az előbb felsoroltak használatával. No meg a bagatellizálás saját oldalon, ha valami vagy sok, vagy erős...

Ennyi nagyjából a recept, ami sajnos 100%-os hatékonysággal működik.

Mindezekből az egyik elem, amire szerettem volna kitérni, az az a szomorú tény, miszerint egy jól bejáratott recept szerint olyan könnyedséggel repkednek néhány éve a plusz milliárdok néhány, jellemzően állami beruházás körül, hogy az valami zseniális. Mindez történik úgy, hogy senkinek, de tényleg, senkinek a szeme sem rebben. Pedig ezek adóforintok. Ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy ez az a pénz, amit a népesség maga és a munkaadók adnak a nagy közösbe, amiről meg sikeresen leszoktunk az elmúlt 50.60 évben, hogy érdekeljen is minket onnantól kezdve, hogy levonták tőlünk vagy befizettük.

Mindig volt a gyár, a cég, ahol dolgozott az ember fia, és ha néha-néha hazavitt egy tollat, egy csavart, bármit, gondolta a nép, hogy belefér, állami vállalat, jut is marad is, meg hát nincs kifejezett gazdája, akkor meg lehet akár a miénk is ugye. Akkor meg visszük is ugye.

Na ennek az lett a vége, hogy 1990 után (is) tudatosan játszott rá erre nagyjából minden kormány, de Orbánék ezt is, mint sok minden mást, szépen "kimaxolták".

Megjelenik egy közbeszerzési kiírás.

Pályáznak rá (meghívásos alapon vagy sem, mindegy is, úgyis kb a szokásos 3-4 nagy cég megy rá csak - a miértet tudjuk).

Megjönnek az ajánlatok.

Valamely bagatell hiba miatt 1 kivételével mindenki kiesik, vagy az is lehet, hogy éppen nem, de lesz egy nyertes. Elsőre még emészthető áron - persze idővel ez az elem is kijött, úgyhogy revidiálom a mondat elejét: gyakran eleve magas áron.

Elindul a beruházás, és a tervezés fázisában egyszer csak kiderül: +5 milliárd lesz. Ezt könnyebb letolni a bárki torkán, mint egy induló (mondjuk) 75 milliárdot. Inkább indul 40-ről. 

Aztán a kivitelezés elején jön még mondjuk +10 milliárd, mert előre nem látott okok, változott a műszaki tartalom, stb. Ez már összesen 55 milliárd, csak húsz kell a 75-höz.

A vége előtt plusz munkák elszámolása, mert hát a kivitelező csak jót akar, szépet, minőségit. Ez akkor plusz 15 milliárd lesz ugye. Tartunk 70 000 000 000 forintnál.

A végén pedig, átadást követően még egy ötös, tényleges pót-munkák, és gyarló  kis számtani értelmezési különbségek miatt. El is értük a 75 milliárdot. Ennyi.

Negyven helyett 75.

Nulla kontroll, majdnem dupla ár.

..és ez megy hetente. Stadionok, utak, középületek, bármilyen állami megrendelés esetén infrastruktúrától az anyabeszerzésig kb mindenhol. 5 milliárd, 20, vagy éppen "jaj a duplája nemzetgazdasági érdekből"... Nincs kedvem írni példát, mert zavarba ejtően sok lenne, még kínosabban erős különbözetekkel. Úgyis mindenki emlékszik legalább 4-5 ilyenre, mondjuk csak az idei évből.

Elindulunk és duplázódunk. Osztódunk.

Nem szeretnék demagóg lenni, de valahogy a közalkalmazotti fizetések nem duplázódnak így random év végére. Nem hónap végére, legyen csak évente. Tényleg nem szeretnék naivként viselkedni, de olyat sem láttam még, hogy a tervezetthez képest duplázódó költségvetéssel készülő privát-beruházásoknál a hibát elkövetőt ne dobnák ki kb ott helyben a cégtől, vagy égetnék instant-máglyán ott mindenki szeme láttára, hanem még elő is léptetik. Van egy matek, egy excel, beírod, letárgyalod, aláírod a szerződést és kifizeted.

Ja, bocs főni, dupla lett, nem baj? Maradhat? Belefér? - Bele hát! ...reális eset, nem?

Szóval ezek repkednek hetente felettünk.

A repülő felettünk olyan lett mint a milliárd. Elszáll, mi meg megszoktuk..

...mindkettőt nézzük.

 

Sz G

 

borítókép: pénzhegyekvalahonnan

 

 

 

Pesti út, 2019. Október 14. Az igaz történet.

...ja, nem, nem az igazi. Ez csak fikció! Vagy tényleg ez történt volna?!

francia_lourie_repulovel_dolcetravel-8_dolce.jpg

2019 október 14-én kissé fáradtan kelt fel a Nap. Fásult, révedező tekintetű munkásemberek gyülekeztek a Pesti úton, egy nagyobb épület előtt, várták a teherautókat.

Nagy munka lesz, tudták.

Olyan fél 8 magasságában azt látják, hogy elkezdenek érkezni a kocsik. Üresen, egymás után haladnak át a bejáraton, a sorompó is érzi, lesz ma hajlongás.

Megérkezett Sanyibá, akit így hív mindenki, még a nevét is így szokta aláírni. A rakodók tudják, ő egy legenda. Ahol Sanyibá megjelenik, ott tudható, hogy pontos munka az elvárás, tűélesen precíz szervezés mellett. Bemenni, lebontani, szétszedni, felpakolni, és gyorsan el. Ez a recept. Az öreg a bontás és költöztetés idegenlégiósa. Ledobják, megteszi amit kell, majd kihozzák.

Nyolckor eligazítás. Sanyibá ridegen profi hangja belemetsz a révedező napsütésbe, lehet, ma csak lesz végre némi eső.

Minden emeletre 9 ember. A szinteken belül pedig ahogyan "adja" a tempó és logika.

Az elvek az alábbiak:

  • a szintenkénti 2-2 wellness részleget falig, bekötésig kell visszabontani: vinni kell a zenélő pezsgőfürdőket, az orvosi  masszázskádakat és az ülőfürdőt is. Nem maradhatnak bent még az illóolajok és izomlazító krémek sem;
  • minden orvosi rendelőt (6 van az egész intézményben) meg kell szüntetni. Mennek a röntgenkészülékek is, erre mondjuk kaptak még egy napot, szerencse, hogy a 12 darab ultrahang mind mobil, nem nehéz vinni őket. EKG-tól a vércukorszintmérőkig ugrik minden;
  • necces még a botanikus kert az összes gyógy-, és fűszernövénnyel együtt. Az elvárás a már leszedett terményekre is vonatkozik. Menniük kell;
  • a konyhában a gépészetet az elszívók csonkjáig vissza kell bontani, kamionra kerül az összes indukciós tűzhely, az új mikrók, az antiallergén evőeszközökig bezárólag. A kertből a 4 darab grill-sziget is felrakandó a kocsikra;
  • az étkezőkből le kell szerelni az aromaterápiás gépeket, a mozgással szabályozható hangrendszert és a hangulatfényeket;
  • a kandallókat a 6 társalgóból nem kell visszabontani, de a masszázsfotelek, mind a 186 darab, megy;
  • a moziteremből az összes technika ugrik, de Sanyibá az Sanyibá. Hozott otthonról egy 60x60-as asztalt egy kis terítővel. Azt berakja a székektől megüresedett terem közepébe. Ez a névjegye. Mindig otthagy valami kis kedvességet, a saját pénzéből;
  • a szobákban lévő berendezések közül csak a felesleges dolgokat kell vinni. A fent említett fotelek mellett viszik a a 4K UHD tévéket, a belső kommunikációt, a legújabb levegőszűrőket, a vízhez valókkal együtt, ilyesmik.

Ekkor Saniybá megáll a beszédében. Ráeszmél, hogy 1 nap nem lesz elég, mert még ott vannak az udvaron a tekepályák, a télikert a rengeteg pálmával, a 25 golfautó a parkhoz, a kovácsoltvas díszkerítések és a többi.

Egy gyors telefon, majd folytatódik az eligazítás - holnap is jönnek. Az öreg haza is szól, nem kell kivenni a fagyasztóból a halat. Majd csak holnap.

Az eligazításnak vége, még egy cigi, és akkor kezdhetik.

Jó munkát fiatalok! - Sanyibá int, és talán egy picit a fejét rázva elballag hátra.

Onnan jobban látni a munkát.

borítókép: Loire-menti kastély

 

 

 

 

Bayer Zsolt és a nők

A nő szerepe, ahogyan Bayer Zsolt látja - a saját betűkészletével

bayer-zsolt.jpg

Megfogadtam magamnak, hogy egyszer írok Bayerről, és soha többet, mert egy szint alá nem vagyok hajlandó benézni, de nem megy, sajnálom. Akiknek tetszik annak az embernek (az ő nyelvén: véglénynek) a stílusa, az most lapozzon tovább. 

Megnéztem a legutolsó Bayer-showt. Nem kellett volna. Mert ez lett belőle, itt alább.

Nos (sóhaj....) az van, képzeljék el, hogy ez az egész rendszer, amiben élünk, amolyan római mintára működik. Kell cirkusz a népnek, ugye, meg némi kenyér. Hát persze. Előbbiből sok, utóbbiból meg elég a morzsa. Vannak, akik a morzsákért küzdenek, mások meg a cirkuszból élnek.

Bocsánat, egy rövid megjegyzés: ebben az esetben kicsit szégyellem magam amúgy, mert a tisztességes cirkuszi előadók éveket, sőt, egész életüket beleadják abba a néhány percbe, amit láthatunk belőlük. Könnyedek, légiesek, mosolyogva teszik azt, amire sokezer emberből talán ha egy képes, de leginkább még ő sem. No, meg vannak azok, akiknek saját véleményük szerint elég kiállni egy színpadra, és lenni. Felböfögni valamit, amire a sok agyatlan baromállat kikerekedett szemekkel figyel. Mert a stílusukban benne van mindenük. Bayer ilyen. Egy lenéző, provokatív lény, akiben annyi emberi érzés van, mint egy szögben. Szúrni ugyanúgy tud, csak hát neki legalább lett volna lehetősége tovább fejlődni, úgynevezett emberré. Szólok: nem sikerült. Maradt egy szög - a szerk. 

Aki ezt még mindig olvassa, az észlelheti, hogy kérem most a saját stílusában, mármint Bayerében ragadtam billentyűt. Tudom, egy senki vagyok hozzá képest, egy névtelen nímand, de hát legyen köztünk különbség, legalább annyi, hogy én névtelen vagyok. 

Én nyilván egy ballib szoci sorosbérenc troll vagyok, aki ki sem lát Brüsszel, és mondjuk a DK vagy az MSZP hátsójából. Jaj, bocsánat, Báyeresen kell: szóval egy senkiházi gumigerincű kis takony vagyok, aki epekedve lóg az ellenzéknek nevezett csürhe csecsén. Na. Így jobb. Pedig kedves Zsolt ha tudnád...

No, de drága barátaim, a lényeget ne hagyjuk ki, mert hát történnek itt dolgok kérem. Nem is akármilyenek. Figyeljenek, mert olyat olvashatnak itt, amire józan ember nem hajt fejet nyugodt szívvel. Mondhatni az álmunkat meggyalázó mocskos tartalom ez, nem más. Söpredék betű-halmaz.

Történt ugyanis, hogy amióta Kövér László megadta a felhangot a Parlamentben a nőkről, amolyan igazán délcegen ugye, azóta Soros a kanyarban sincs, Brüsszel is csak néha néha hallik, azoknak a nyomorult, béna északi népeknek is csak egy Szíjjártó fészbúk üzenet jut csak. Szerencsétlen barmok. Hát hogyan tudnak így vegetálni azzal a 2 agysejtjükkel, ugye? Északiak...pfff… (sohaj..)

Szóval a nőkről szólnék néhány keresetlen szót. A nőkről, azokról a kettessel kezdődő személyi számú kis furcsa amőbákról akik úgy éldegélnek közöttünk, néha halljuk őket ugye, mert hát van amikor sipítoznak, de hát mi végre meg minek drága barátaim?! Mit akarnak ezek? Dönteni? Szavazni? Egy keresztény országban? Mi történik itt körülöttünk?! Már a madarak is felelfelé @rnak?! Magyarnak merik nevezni magukat? Kapaszkodjanak meg: igen. Magyarnak. Azoknak. A nők. istenem segíts....

Komolyan mondom, van itt ez az újságírónő, ráadásul franica (...sóhaj), akinek egy immáron 93 (a történtek idején 91) éves, néhai francia köztársasági elnök egy interjút követően megfogta a seggét. Igen kérem, a seggét. Ez a véglény meg, most azt nyilatkozta, hogy zaklatták. Őt. Egy nőt. Egy 91 éves férfi. Hogy, de komolyan, hogy nem rohad le a nyelve az arcával együtt és esik bele a saját pöcegödrébe az ilyen papucsállat?! Szólni mer, és nem büszke rá, hogy megfogdosták a fenekét? #metoo?!? Mi van?! 

Nos kérem, az a helyzet ezzel az elképesztően büszke keresztény néppel, hogy akik mi vagyunk ugye, hogy ebben mi, férfiak, mi Báyerek ugye, oly büszkén és magvasan élünk. Élünk. Magunknak köszönhetően. olyannyira "köszönhetően", hogy aki nem férfi, tehát nő, az örüljön annak, hogy nem verik be a pofáját, és nem köpik le, ha el van sózva a leves. Én, Bayeresen Zsolt is úgy vagyok ezzel kérem, hogy amikor egy nőről beszélek, ahogyan azokról a kis sutácska lényekről kell, akkor otthon az én drágalátos mátkám megdicsér. Mert ő nem OLYAN nő. Ő másféle kérem szépen, és nyilván a maguk mátkája is másféle. Ők nyilván büszkék, rám, persze, és igénylik, hogy a férjük rajtuk kívül minden nőt alázzon. Peckesen, büszkén, magvasan, ahogy kell. Kövér úr is megtette, hát akkor meg mi egyszerű, bajusztalan emberek mit tehetnénk mást?! Nem? De. 

......hát komolyan mondom drága igaz honfitársaim, erre aludnom kellene egyet. Hogy nem sül le a képükről a bőr. Ez, EZ lett ebből a mi csodálatos nemzetünkből. Rinyáló kis szukácskák gyülekezete.

Szólnak. kikérik maguknak. Feljelentenek. Beletipornak a férfiak eleve makulátlan Isten áldotta világába. 

No de nyugodjunk meg. Helyre lesznek téve. Kezeskedik erről a vérünk, a virtusunk, a mindenünk, ami mi vagyunk, ami én vagyok és ami más. 

...nem tudom, értették-e mi ez a #metoo dolog. Ez kérem alássan nem más, mint unatkozó, csúnya, érdemtelen nők megnyilvánulásainak egyfajta színtere, és visszaigazoltan elfogadott módja annak, hogy makulátlan férfiakat tegyenek tönkre örökre, állítsanak a nyilvánosság előtt pellengérre, és gyakorlatilag megsemmisítsenek. 

...sajnos azért, mint minden mozgalomnak, ennek is vannak olyan szereplői, akik azt nem jól, nem a jó célra használják, de ez jelenleg lényegtelen Bayer úr, ha nem értette volna az egész lényegét - a szerk. 

Szóval kedves véreim, hát az a cafka kis újságírónő-féleség vagy mi a csuda, inkább ment volna el a testéből élni, ha már ennyire büszke, hogy a seggét fogdossák. Velőtrázóan arcpirító, hogy e helyett még itt panaszkodik. 

Összefoglalva azt tudom mondani: miért nem megy el minden nő a búsba, kivéve akire majd a nemzet megmondja, hogy maradjon a seggén?!?! De tényleg, hát normális ez a világ?! Ezt akarták Ősanyáink és ősapáink?! 

 

Nem, kedves Bayer Zsolt. Nem ezt akarták. 

Ezt végképp nem. 

 

Sz G 

fotó: pestibulvar.hu

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása