Volt egy időszak, hogy Bayer Zsolt jókat írt. Értett a szakmájához, és ennek megfelelő színvonalú produktumokat tett le az asztalra.
Sajnos azonban minden véget ér egyszer - mondják.
Előre tisztázni szeretném, hogy magamat a középtől kissé jobbra álló embernek tartom, ilyen közegben nőttem fel, és ha a liberális gondolkodás szó-összetétel elhangzott, akkor sem fordult le senki a székről, hanem az adott témakör eredő lényegét próbálta megfogni, adott esetben értelmezni. Nos, ez mára az elképesztő kétpólusú politikai, és mindennapi "köz"-élet miatt nem, hogy ritka, hanem nagyjából nincs is. Senkit sem nagyon érdekel a másik véleménye mögött megbúvó "némi igazság", vagy ha mégis, akkor azon hamar túlteszi magát minden érintett, és mintha két nagy átlátszó gumilabdában lévő ember kiabálna egymással. Magukat jól hallják, a másikról meg csak azt látják, hogy mozog a szája. Hogy mit mond? Pfffff.... Ganz egal. Viszont ez Magyarországon 2019-ben labda nélkül is megy.
Az, hogy Bayer Zsolt, vagy a hozzá hasonlóan "értelmiségi" módon megnyilvánuló politikai mellék-celebek az n-edik perüket bukják el, most éppen Vona Gáborral szemben, a valóság szempontjából édes tök mindegy. Kimondta egyszer, majd valahol elnézést kér (kért is, a maga visszafogott módján), és amit elsőre mondott, az marad meg. Régi recept, mindenki ismeri.
A baj azonban ott van, amivel védekezni próbáltak a perben: jelesül, hogy a g...i, és a sz.r kifejezések "szállóigévé" váltak a politikai közbeszédben, értsd: megszokottá.
Na itt álljunk meg egy kicsit.
"Más is mondta már, mondhatom én is". Ez az elv. Ezt követve igen hamar eljutunk oda, hogy ha megtette ő, megtehetem én is, és innen csak egy ugrás a megteszem én, és megteheti ő is. Erről a pontról már csak egy aprócska lépés a "megteszem én, de neki nem engedem". No és el is értünk oda, ahol most egyébként tartunk.
A NER alapfilozófiája ez. Nyersen és vágatlanul.
Olyannyira, hogy erre gyakorlatilag van egy külön műsor, ahol Bayer Zsolt megteheti, és ha valakinek nem tetszik, akkor majd szól. Ok, meg is teszik néha, hogy szólnak (értsd: perelnek), és emberünk szorgalmasan járulgat is a kasszához, de az már olyan szintén mellékes, hogy ihajj. Mert a rendszer, ami mögötte van, ami ezt legitimálja, az is megteszi nagyjából ugyanezt, csak sokkal nagyobb volumenben, és nem szavakkal, hanem pénzben. Mert ott akinek nem tetszik, az nem perel, hanem a 40-50 éve megszokott módon zsörtölődik egyet, oszt ennyi.
Van a politikának egy itthon kevésbé ismert oldala, ami azért a világ sok szegletében nem szokatlan jelenség. Ezt úgy hívják, hogy "na jó....azért ezt már ne". Nem tudok rá rövidebb kifejezést. Itthon ennek se híre se hamva. A Fidesz gyakorlatilag grafittá nyerte magát, vitt és visz mindent, kidob néha egy-két köztér felújítást mint gumicsontot (mármint a használatát, nem a kivitelezését, mert azt azért biztos ami biztos négyszeres áron kapja meg valamelyik teljesen ismeretlen kivitelező teljesen nyílt és átlátható módon - és sajnos tényleg...), és már rég megtehetné, hogy egy pillanatra közelebb engedi magához azokat, akikről egyébként 24/24 összevissza hazudozik és/vagy ferdít...de nem. A méltóság szó teljesen ismeretlen arrafelé, csak a tarolás. A teljes, totális metszés, amíg csak lehet. A "na de kérem itt van demokrácia mert mindenki csinálhat bármilyen weboldalt, fészbúk vagy jútyúb csatornát" mondatba még belekötni sem lehet, csak amikor mondjuk hirdető kellene mögé, hogy meg is éljen, akkor valahogy a napi 100 millió forintnyi állami hirdetésből oda nem jut. Semmi. Most állami alatt nyilván egy tágabb kört értek, nem csak a nyers "állítsuk meg a migránst Junkcert Brüsszelt stb" kampányokat, mert azért az elvenné néhány portál élét.
Gőg, empátia teljes hiánya, lenézés, felsőbbrendűségi komplexus, a nárcisztikus viselkedés tora.
Ez van most itt, és megy n+1 csatornából folyamatosan, aminek tetején ott van egy elképesztően lekezelő, kizárólag hatalmas megmondásokkal operáló egyén, aki annyiszor vesz mély levegőt és fújja ki, hogy nem is értem, hogyan nem hiperventilál állandóan. Majd amikor már azért tessék-lássék módon rákoppintanak, akkor hátradől, mosolyog egyet, és még véletlenül sem vesz vissza annyi méltóságot magára a régi időkből, hogy mondjuk akár példát is mutasson vele. Hogy mondjuk a sajt oldalát ne hergelje már a teljesen felesleges "túlnyerjük ezt is" világba. Ne adj Isten használna válogatott, szép, míves kifejezéseket, és egy hangyányit közelítene a felé, hogy a véleményét megtartva ugyan (mert az neki is elvitathatatlanul jár) de kulturáltan, emberi méltóságot nem leköpve beszéljen másokról. Bárkiről. Mint egy újságírónak kellene.
Nem. Lehetetlen. Jobb azt mondani, hogy a g és az sz szavak a politikai közbeszéd megszokott elemei.
Ez pont olyan, mintha valaki a boltból a legolcsóbb, gyakorlatilag ehetetlen savanyú cukrot ellopná, rajtakapnák és annyit mondana csak, hogy "de hát ez annyira rossz, hogy amúgy se venné meg senki"....
NEM az a baj, hogy savanyú, vagy, hogy mennyire rossz, hanem, hogy elloptad, ember! Az íz szubjektív. A lopás meg objektív.
A stílus, a kulturált beszéd hiányában nem az a baj, hogy manapság elveszett, hanem az, hogy ezt meg akarod védeni. A helyett, hogy tennél azért, hogy visszahozd. Ettől még elmondhatod, hogy Vona Gábor, vagy Nagy Blanka a te szemedben mi, az, hogy ezt hogyan teszed, az a nem mindegy. Ja, hogy Nagy Blanka bezzeg hogyan beszélt? Csúnyán.
Csakhogy Bayer Zsolt te vagy az, akitől nagyjából tanulta. Te vagy az, aki miatt így mert kiállni. Érted már? Ez nem annak a kérdése, hogy mi a megszokott politikai "nyelvjárás", hanem annak kérdése, hogy ki kezd ebből a mocsárból kilépni.
Konkrét javaslatom is van: minden 2. héten egyszer mondj 1 olyan mondatot, ami nem egy sértés előkészítése, vagy levezetése, hanem simán csak 1 teljes, tényszerű mondat, akár erős vélemény is, de lekicsinylés nélkül. Sóhaj nélkül.
Ja, hogy lehet, hogy csökkenne a nézőszám? Hát akkor viszont el kell majd gondolkodni, ki, vagy mi miatt nézik a műsort. Vagy olvassák a bogot.
Mert a sz@r és a g@ci miatt biztos nem. Vagy csak egy ideig. Vagy ugyanazok. Akkor meg van értelme?
Igen, tegeztelek, pedig nem őriztünk együtt nyájat. Majd ha elmegy a nyájból 1 birka, csak úgy, magától, vissza fogok térni én is a magázódáshoz.
Sz. G.
fotó: hirhugo.hu
