Amit most Ön olvas, az egy több írásból álló sorozat első része. Nagyon régóta foglalkoztat a cigányság helyzete ma hazánkban, és az utóbbi időszak eseményei megadták a kezdőlökést, hogy elindítsam ezt a sorozatot. Jelesül az alábbi főbb gondolatok körül: 

1. Értjük azt, ahogyan ők látják magukat?

2. Értik ők, hogy őket hogyan látják?

3. Érdekel minket, hogy ők hogyan látnak minket?

4. Van ennek az előző három kérdésnek relevanciája? Vagy ennél sokkal alapvetőbb kérdéseken át lehet eljutni egy közös nevezőre?

5. Vagy esetleg már van közös nevező, csak senkit sem érdekel egy ponton túl?

6. Teszünk mi eleget azért, hogy megértsük őket?

7. Tudunk úgy kommunikálni, hogy a kérdés, miszerint "kinek kellene többet tennie" fel se merüljön?

8. Van valódi kommunikáció a cigányság és a nem roma társadalom között?

9. Megengedhetjük magunknak azt, hogy csupán a választások előtt kezdjünk el fogékonyak lenni a téma iránt?

...és persze folytathatnám, de nem teszem.

Kezdem inkább azzal, egyfajta bevezetőként, hogy feltennék néhány kérdést. Mégpedig annak érdekében, hogy látszódjon egyfajta kiindulási alap, melyet figyelembe véve vágnék bele a téma mélyebb elemzésébe. 

Arra kérem Önöket, tisztelettel, hogy válasszanak az alábbi kérdésekből, meggyőződésük, illetve akár pillanatnyi véleményük alapján. A többi ezt követően jön majd. 

Fentieken túl, megköszönöm, ha az alábbiak közül is kiválasztják azt a választ, melyet leginkább elfogadhatónak, illetve igaznak gondolnak:

Fontos lenne még az alábbi kérdésben is kicsit tisztán látnunk arányokat: 

 Végezetül pedig, teljesen puritán módon:

Nagyon köszönöm mindenki szavazatát, ígérem, hamarosan következik a 2. rész, melyben a fenti kérdésekre adott válaszokat is figyelembe véve elmélyedünk a kérdésben, úgy, ahogyan véleményem szerint szükséges lenne. 

Sz G

borítókép: portfolio.hu