Félreértések elkerülése végett, azt semmilyen módon nem tartom jónak, erkölcsileg elfogadhatónak meg végképp nem, hogy olyan jogerősen elítélt bűnözők, akik mások életét szánt szándékkal, előre megfontolt módon kioltották, embereket fizikailag és/vagy lelkileg megnyomorítottak, családokat tettek tönkre egy életre, "pénzt szagolván", "miért ne? Másoknak is bejött" alapon, ügyvédi segítséggel büntetésük alatt és/vagy után pénzhez jussanak. Azon az alapon, hogy a fogva-tartás körülményei nem megfelelőek. Hangsúlyozom, pusztán ezen az a alapon! Mert nyilván nem lehet minden bűnelkövetőt egyformán megítélni, és a bűncselekmények súlya sem azonos. Azt is elhiszem ugyanakkor, hogy nem minden börtön olyan, mely bármilyen módon adna akármilyen lökést is az elítélteknek, hogy ne váljanak bűnismétlővé. Illetve gyakorlatilag a döntő többsége ilyen. Mindezt elvárni lehetne, de hatalmas összegeket vinne el. Ezt meglépni meg, legalábbis manapság, a jelen közhangulat mellett meg főleg egyenlő a politikai öngyilkossággal. Folytathatnám oldalakon át, annyira összetett kérdés ez. Csak büntetni, hogy az elrettentés ereje tántorítson el mindenkit a jogellenes magatartástól, adott esetben a borzalomtól? Vagy nevelni? Utat mutatni? Első esetben a belső bosszú érzés miatt talán még rosszabb emberek kerülnek ki, a másodikban pedig semmit sem érünk el? Hogyan súlyozzunk? Mi a megfelelő arányosság ebben? Stb stb stb.
Manapság viszont, ami a szemünk előtt folyik, az bűncselekménynek nem mondható, erkölcsileg azonban igenis megkérdőjelezhető. Mindkét oldalon.
Biztos vagyok benne, hogy van jó néhány eset, amikor ezen körülményekre hivatkozva igenis van létjogosultsága a kártérítésnek, és olyan is, amikor erről beszélni egyszerűen arcpirító.
Abban is biztos vagyok ugyanakkor, hogy a Miniszterelnök Úr által kikiáltott "börtönbiznisz" vezércsel és hadművelet szintén elég arcpirító, általánosító és logikátlan. A Fidesz-KDNP vezérletével lett megszavazva az ezt elősegítő törvény, nyilván nem azzal a céllal, hogy ebből aztán "biznisz" legyen. Mert ha ez lett volna a szándék, akkor azóta ebből sok sok pénzt kerestek volna belőle azon az oldalon is. Lehet, persze, hogy amúgy ez a helyzet is fennáll, de erről értelmes adatot nem láttam.
Most az van, hogy a börtönbiznisz a baloldal pénzgyára, és "ballib ügyvédi körök" ebből 5 milliárd forintot vettek ki a zsebünkből, melynek jó része gyilkosok kezébe vándorolt. Nagyjából ez a narratíva. Látunk képeket luxusjárművek mellett pózoló jogászokról, stb stb. Ismerjük a politika nem túl elegáns oldalát. Ezentúl egyszerűen tényként közlik azt, hogy az egész baloldal, ahogyan van, e mögött áll, ebből gazdagszik, és mindent megtesz, hogy fedezze a sátán ügyvédeit.
Egy létező törvény alapján eljáró embereket.
Amit a miniszterelnök kérésére felfüggesztettek - mármint a kifizetéseket. A törvény hatályon kívül helyezése még nem történt meg, ha jól tudom.
A dolog morális részét az írás elején olvashatják. Viszont, ha már morál, meg arcpirítás, és kiállás a magyarok pénzéért, akkor hadd soroljak fel alább néhány számot, annak tükrében, hogy ismétlem, ez, a jelenlegi szabályozás szerintem sem a legjobb.
Nos. Az összehasonlítás alapjául azért veszem itt a 2018-as évet, mert 2019-ről friss adatok még nem jelentek meg teljes körűen:
1. Börtönbiznisz cím alatt abban az évben több, mint 3 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam. Mondjuk, legyen ez az összeg 3,2 milliárd forint.
2. Mészáros Lőrinc cégei, ugyanebben az évben 265 milliárd forintot nyertek el közbeszerzéseken, melynek 95 %-a EU forrásból jött. Így a hazai "nyerés" összege, a fennmaradó 5 % = 13,25 milliárd forint.
3. A második helyen Szíjj László végzett összesen 259,5 milliárddal, a harmadik helyen pedig Varga Károly 116,8 milliárd forinttal. Mármint az érdekeltségeik persze. Ők ketten tehát összesen 376,3 milliárdot nyertek el, és ha követjük a 95 % EU -- 5 % hazai forrás analógiát, akkor utóbbiak összege 18,815 milliárd forint.
Az egyenleg tehát 3,3 vs. (13,25 + 18,815) 32,065.
Nagyjából tízszeres az arány.
Naivan ki lehet mondani tehát, hogy nem a börtönbiznisz a tuti, hanem a közbeszerzés. Persze és nyilvánvalóan a közbeszerzések esetén nem kétséges azért, hogy létre is hoztak valamit, adott esetben még egy részének értelme is volt, tehát nem egyenes az arányosság, de a mérték azért szembetűnő, úgy, hogy 3, azaz három ember számait állítottam szembe jó néhány ezerével.
Ha viszont azt mondjuk, szintén naivan és visszafogottan, hogy a közbeszerzéseknél 10% a nyereségráta, akkor hogy-hogy nem majdnem pont egyenlőség jön ki.
3,2 = 3,2
A következtetések levonását T. Olvasókra bíznám, annak figyelembe vétele mellett, hogy az egyenlőség az EU források nélkül jön ki, mert amúgy.a mérleg nyelve derékszögben állna.
A börtönbiznisz esetében azonban még hozzátehetünk költség oldalon úgy nagyjából 1,5 milliárdot, ami annak a konzultációnak a költsége, mely alapján T. Kormányunk eléri, hogy egy olyan törvényt vezessenek be, mely szerint a börtönviseltek esetében a kártérítés szűnjön meg. Úgy, hogy ezt e nélkül is simán átvihetik.
Egy adott törvénnyel élni lehet, sőt, gyakran és sajnos még visszaélni is. Viszont csak azért egy egész hadjáratot felépíteni, mert nem "mi" éltünk vele, semmiképpen sem elegáns. Fentiek fényében még kevésbé.
Nem vagyok naiv, értem én, mi a lényeg, csak hát a számok ugye....
Sz G
u.i.: Mészáros Úrnak, és mindenkinek, aki szereti, küldeném Elvis Presley Love Me Tender című számát!
fotó: birosagiugyek.blogstar.hu
.
